Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Bánffy Miklós gróf, a színházi látványtervező 337-347

JEGYZETEK 1. A koronázás díszítéséről és a képek történetéről v. ő. Az utolsó magyar királykoronázás képei. Kiállítási vezető. Budapesti Történeti Múzeum Budapest.,1996. 2. BÁNFFY Miklós: Emlékeimből. Kolozsvár, 1924., 20. 3. Az intendánsi tevékenységének időpontja több helyen, így a Magyar Nagylexikonban is tévesen, 1913-tól kezdődően szerepel. Szintén téves a Magyar Színháztörténet 1912-1917 adata. (Szerk: HONT Ferenc) Budapest, 1962., 195. 4. ILLÉS Endre: Bánffy Miklós. In: BÁNFFY Miklós: Megszámláltattál. Budapest, 1982. 5. Először a Kortársban 1965ben A dilettáns címmel jelent meg Illés Endre Bánffyról rajzolt írói arcképe. (65. o.) 5. TÓTH Ágnes: Bánffy Miklós drámái. In: Színháztudományi Szemle, 1985., 18. sz. 231., ill. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Baltazár lakomája c. művében ismerteti irodalmi munkásságát. Protestáns Szemle, 1993., júl.-szept. 198. 6. Hevesi Sándor, (Nagykanizsa, 1873-Budapest, 1939) 1901-től a Nemzeti Színház tagja, közben 1904-1908 között a Thalia Társaság rendezője. 1907-08-ban a Népszínház- Vígopera rendezője, utána ismét a Nemzeti Színház tagja. 1913-1915 között dolgozott az Operaházban, majd visszatért a Nemzetibe, amelynek 1922-től igazgatója. 1932-ben átment a Magyar Színházhoz főrendezőnek, s haláláig ott dolgozott. 7. Appia, Adolphe François (Genf, 1862-Nyon, 1928) szcenikai reformgondolatait 1895-től több tanulmányban megjelentette, de kevés lehetőséget kapott a gyakorlati megvalósításra. Elsőnek ismerte fel a villanyvilágítás lehetőségeit a színpadon. Nagy hatással volt Reinhardtra. 8. Craig, Edward Gordon, angol színész, rendező (London, 1872-Vence, 1966). Ő is elsősorban tanulmányokban tudta elképzeléseit terjeszteni (1905-től) első színházi sikerét Berlinben a Lessingtheaterben 1908-ban Hofmannsthal: A megmenekült Velence c. művének színpadra állításával aratta. A nagyvonalú, építészeti stilizált díszletek voltak rá jellemzőnek, amit a kortársak „craigizmus"-nak hívtak. 9. Reinhardt, Max (Baden bei Wien, 1873-New York, 1943). A Kleines Theater, majd a berlini Deutsches Theater igazgató-főrendezője. Ó teremtette meg a Salzburgi Ünnepi Játékokat. 1933-ban az USA-ba emigrált. 10. Munch pl. 1906-ban Ibsen: Kísértetek c. drámájának előadásában működött közre. 11. Fauve-ok, Vadak, 1905-ben alakult francia művészcsoport, tagjai között volt Matisse, Vlaminck, Derain stb. 12. Bakszt, Léon (Lev Szamojlovics Rozenberg, Grodno, 1866-Párizs, 1924). A Gyagilev vezette Orosz Balettnek leghíresebb előadásaihoz - pl. Tűzmadár (1910), Egy faun délutánja (1912) - tervezett nagyon festői, későszecessziós- kora art-decos díszleteket és jelmezeket. 13. Gyagilev, Serge, Szergej Pavlovics, (Szeliscsev, 1872-Velence, 1929) orosz mecénás és előadásszervező. A pétervári Cári Balettegyüttes tagjai az ő hatására és anyagi támogatásával indultak el először 1909-ben Párizsba vendégszerepelni. 1910-ben a társulat nem tért vissza Pétervárra, hanem Monte Carlo-i központtal járták Európai nagyvárosait. A XX. századi modem balett, színpadi látvány korszakalkotó megújítói, a modern zene terjesztői voltak. Gyagilev haláláig előadásaik szervezője volt. 14. Nyugat, 1909., L 574. 15. Márkus László, (1882-Budapest, 1948) 1907-től a Magyar Színház rendezője, 1913-ban a Magyar Színház szcenikai felügyelője. 1919-ben az Apollo kabaré művészeti vezetője. 1923-tól az Operaház szcenikusa és rendezője, 1935-1944 között igazgatója. 16. Schöpflin Aladár, (Maniga, 1872-Budapest, 1950) a Nyugat vezető kritikusa, 1941-től a Magyar Csillag társszerkesztője. 17. Nyugat, 1913., L 72. 18. Ujváry Ignác (Pest, 1860-Kisoroszi, 1927) festő, díszletfestő, az Iparművészeti Iskola tanára. 19. Kéméndy Jenő (Déva, 1860-Budapest, 1925) festő, díszlet és jelmeztervező. Budapesten és Münchenben tanult, 1898-tól az Operaház szcenikai főfelügyelője. 20. Magyar Színpad, 1912., 41. sz. Intendánsi kinevezésének hátteréről v. ö. KISBÁN (BÁNFFY) Miklós: Színfalak előtt, színfalak mögött. Közli: ENYEDI Sándor. In: Színháztudományi Szemle, 1979., 4. sz.l20. 21. Magyar Iparművészet, 1913., 149. Hevesi, Mozart és Beethoven a Magyar Operaházban. Díszlet a Szöktetés a szerájból (149., 157.), és a Varázsfuvolához (158., 160.), Prometheushoz jelmezvázlatok (162.), 22. Magyar Iparművészet, 1914., 1. sz. 23. BÁNFFY Miklós: Emlékeimből. Kolozsvár, 1932., 134. 24. Magyar Színpad, 1912., 82. sz. 25. KERESZTURY Dezső, STAUD Géza, FÜLÖP Zoltán: A magyar opera és balettszcenika. Budapest, 1975.120. Az Új Idők is közölt egy tervet, 1912., 49. 568. 345