Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Tóth Árpád: Hivatali szakszerűsödés és a rendi minták követése 27-60

A REKRUTACIO SZEMPONTJAI I A TANÁCSNOKOK KARRIERJE A mintába került személyek hivatali beosztása három fő csoportba sorolható a feladatok jellege és a befolyás szerint. Legmagasabb rangúak a belső tanács (magisztrátus) tagjai: a tanácsnokok, valamint a közülük választott polgármester, a városbíró és a városkapitány. Ok jogosultak dönteni a város életét érintő közigazgatási és bíráskodási kérdésekben. Munkájukat segíti a városi iroda apparátusa, valamint az ehhez az intézményhez csatlakozó iktatóhivatal, levéltár és az ügyészség. Körük a tanács ülésein (szavazati jog nélkül) résztvevő főjegyzőktől a jegyzőkönyvvezető actuariusokon, az ímokokon és a járulnokokon keresztül a díjazott és „díjazatlan" gyakornokokig terjed. A harmadik nagyobb csoportba azok a hivatalnokok sorolhatók, akik az ún. szakhivatalok valamelyikében töltenek be posztot, akár vezetőként, akár beosztottként. E hivatalok a város egyegy pénztárának felügyeletét látták el (Árvahivatal, Kamara, Adóhivatal), vagy legalábbis a kor szintjéhez viszonyítva jelentős összegeket kezeltek (Telekhivatal, Gazdasági Hivatal, Mérnöki Hivatal), illetve a város gazdálkodásának és pénzügyeinek a tisztaságát őrizték (Számvevőség). A kancellária és a szakhivatalok alkalmazottaitól feladataik más-más típusú végzettséget igényeltek, a hivatalképesség is különböző anyagi feltételekkel járt számukra (a szakhivataloknál jelentős kauciót kellett letenni^") és az átjárás is ritka a karrierutakban a két csoport között. Ez utóbbi jelenség maga is a szakszerusödés tünete.^' A kor igazgatási gyakorlata szerint a városi testületek (a polgárság, a választott polgárság mint a korábbi külső tanács és „százas tanács" közös utódja és a belső tanács) közül az utóbbi rendelkezett döntő hatalommal, amit megerősített a tanácsnokok választásának eljárása is.^^ A városi tisztújításokkor ugyanis Laffert Ferdinánd királyi biztos 173l-es döntése alapján a választás joga a belső tanácsot, a jelölés viszont a százas tanácsot illette meg. E rendszer akkor országosan egyedülálló hatáskör-megosztást hozott létre, gátat vetve egyes tanácsnokok nepotista törekvéseinek. E rendszer 1751-ig állt fenn, amikor a Helytartótanács a tisztújítási metódus országos egyesítését határozta el. Ezután a jelölés és a választás joga a két testület között fölcserélődött. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a „választók" hasonló módszerrel egészítették ki saját intézményüket: az általuk ajánlott három fő közül dönthetett a város polgársága (akik száma a század első felében teljes városi lakosságnak alig 2-3%-ára tehető^^), akkor világosan látszik, hogy a rendszer lehetővé tette, hogy a városi igazgatás vezetői nepotista alapon és akár kontraszelekció árán is, saját kedvezményezettjeiket vezessék be a városi hatalomba. Tisztázandó kérdés, hány tisztviselő számítható tanácsnoknak is. Ha csak a mintavételi esztendőkben ilyen pozíciót betöltő hivatalnokokat vesszük, akkor 25 főt sorolhatunk ide, de ha azokat is, akiket pályafutásuk valamelyik (későbbi) szakaszában választottak szenátorrá, akkor 38 fővel kell számolni. Látszik tehát, hogy minden harmadik városi tisztviselő pályafutása végére eljutott a döntéshozó funkciókig. A hivatalnokok tanácsnokokká választását megelőző pályaszakaszát vizsgálva feltűnő, hogy nagy többségük a Pest város hivatalában eltöltött szolgálati évek után lett szenátor.-'' További lényeges szempont, hogy a vizsgált tisztviselők milyen beosztásokból kerültek a magisztrátusba. Schmall adatai szerint legtöbbjük a város főjegyzője,^' főügyésze vagy alkapitánya volt, amikor tanácsnokká választották (9 főjegyző, 2 tiszteletbeli főjegyző, 4 főügyész és 3 alkapitány). Ok tehát olyan tisztséget viseltek, amely a tanácsüléseken tárgyalt ügyekre nyújtott kellő rálátást, illetve a Kapitányi Hivatal irányításában biztosított vezetői gyakorlatot. De a szakhivatalok éléről is be lehetett jutni a tanácsba, erre egy-egy számvevő, telekbíró, árvagyám és gazda a példa. A többi tanácsnok a kancellária középső szintjéről került a magisztrátusba.^'* Mindezek 31