Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Tóth Árpád: Hivatali szakszerűsödés és a rendi minták követése 27-60

A társadalomtörténeti nézőpont maga is több kérdéskört ölel fel. Ide tartozik a Max Weber által a társadalmi fejlődés központi folyamatának tekintett racionalizálódásnak az igazgatást érintő aspektusa: a bürokratizálódás. Ha Webert követjük, e kategória segítséget nyújthat a pesti tisztviselők társadalmi helyének megragadásában. Weber a következő módon „bontja föl" a hivatali szakszerűség összetett jelenségét: „az alkalmazáson, fizetésen, nyugdíjon, előléptetésen, szakszerű képzésen és munkamegosztáson, szilárd hatáskörön, aktaszerűségen, hierarchikus alá- és fölérendeltségen nyugszik a bürokratikus hivatali apparátus'". Mindez összefügg azzal a szintén Weber által megfigyelt folyamattal, ahogyan a politikából és a politikáért élők csoportjai elválnak egymástól.'" Kérdéses persze, hogy a „városatyák" menynyiben tekinthetők „politikusnak". Ennek megítéléséhez ma még hiányoznak a város vezetőinek az országos politikai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásait vizsgáló alapkutatások. Azt viszont tudni lehet, hogy a szabad királyi városok ügyeivel kapcsolatban a kormányéval egyező és a liberális nemesi ellenzékkel szembenálló nézeteket vallottak. A „politikus" szó inkább a város életére gyakorolt hatásra, a város ügyeiben hozott felelős döntésekre utalhat. Maga a megkülönböztetés viszont Pest esetében is alkalmazhatónak látszik. A város igazgatásában döntéshozatali szereppel rendelkező csoport és az elsősorban végrehajtó funkciót betöltők szétválasztása érdekes következtetésre ad módot: míg anyagi szempontból határozott különbség mutatkozik közöttük, addig a karrierminták ezt áthidalhatják. Nyilvánvalóan társadalomtörténeti kérdés, hogy a kor emberének gondolkodását és cselekedeteit mennyiben határozta meg származása és az, hogy az őt körülvevő társadalomban milyen összefüggéseket, perspektívákat észlelt. Egy átalakuló kor társadalmának szemléletét hűen tükrözheti a pályaválasztás és a házasodási-kiházasítási szándékok elrendeződése. A mi szempontunkból kutatandó a tisztviselők - földrajzi és társadalmi értelemben vett - származása-eredete éppúgy, mint a horizontjukon megjelenő és a viszonyítás eszközeit képező társadalmi csoportok képe, ezek vonzása és a közéjük történő integrálódás esélye. Az tehát, hogy milyen társadalmi aspirációk voltak a legjellemzőbbek a kor pesti városi hivatalnokaira és hogy céljukat milyen stratégiák eszközül választásával érhették, vagy érték el. További lehetséges megközelítést jelent a társadalmi struktúra vizsgálata. Ez a nézőpont az előbbinél rendszer-szerűbb, mivel a (helyi) társadalom egészébe próbálja meg beágyazni a vizsgált csoportot. Egyúttal szükségképp statikusabb is, hisz az egyes csoportok pozicionális viszonylatait elsősorban pillanatképekben tudja megragadni a folyamatok nyomonkövetése helyett. Az ilyen célt kitűző kutatás segíthet eldönteni, hogy mennyiben indokolt elitről beszélni a tisztviselőkkel kapcsolatban? Ehhez még további alapkutatások szükségesek, hiszen a korabeli pesti társadalom meghatározó csoportjai közül eddig csupán a nagykereskedők társadalmi helyzetének feltárása történt meg." Ezzel kapcsolatban hasznos lenne alkalmazni a szociológiai rétegződés-kutatásokban már klasszikusnak számító státusz-inkonzisztencia fogalmat, amely Gerhard Lenski nevéhez fűződik.'^ Ennek lényege, hogy a társadalomban az egyének státusa nem mindig konzisztens a hatalom-érdekérvényesítés, az anyagi helyzet, az iskolázottság-tudás vagy a foglalkozás presztízse szempontjából. A státusz-inkonzisztencia a rendi társadalmak bomlásával egyre erőteljesebb. Dolgozatomban a fenti szempontok közül főként a társadalomtörténet keretébe sorolt kérdéseket vizsgálva igyekszem jellemezni a XIX. század első felében Pest város alkalmazásában álló tisztviselőket. 28