Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Sipos András: Vázsonyi Vilmos és a budapesti várospolitika 1894-1906 219-247

30. Uo. K 149 - BM. res. 1900-6-184. Vázsonyi programbeszéde: Új Század, 1900. marc. 18. Augusztus 20-án, Vázsonyi kolozsvári látogatásakor megalakult a párt ottani szervezete. Vázsonyi ez alkalommal elmondott beszédét - amely jelentéktelen eltérésektől eltekintve megegyezik a márciusival - külön brosúra formájában is közzétették, és ezt közölte újra Vázsonyi beszédei I. 146-158. Ennek nyomán a szakirodalom többnyire ekkorra teszi (tévesen) a párt megalakulását, Id. pl. MÉREI Gyula: A magyar polgári pártok programjai 1867-1918. Akadémiai Kiadó, Bp. 1971., amely a párt ekkori elnevezését is tévesen közli. 31. Új Század, 1900. szept. 23; szept. 30. Radikális, 1900. szeptember 30. 32. Radikális, 1900. szept. 22. 33. Pesti Hírlap, 1900. nov. 13; Radikális, 1900. nov. 18. 34. Bp. tört. IV 654. 35. Az Új Század 1901-1902 évi számai tájékoztatnak részletesen a szervezetek kiterjedéséről. 36. FK. 1900.jan. 23. 37. FK. 1900. febr. 2. 38. FK. 1900. márc. 2. Új Század, 1900. febr. 25, márc. 4. 39. HELTAI Ferenc: Emlékirat a Budapest Főváros alakításáról és rendezéséről szóló 1872. évi XXXVI. te. reformjáról. Bp. 1899. 14.; FK. 1900. 91. sz. II. Mell, 64. 40. FK. 1900 91.SZ. II.Mell.46

. 41.PestiHírlap, 1901.jan. 6. 42. FK. 1901. jan. 11.; Pesti Hírlap, 1901. jan. 13. Légrády ügyének lett további folytatása. A képviselőház nem függesztette fel a meneteimi jogát, így az eljárást nem lehetett lefolytatni. Az októberi választásokon azonban nem került a parlamentbe. A tanács ekkor az eljárás újbóli megindítását kezdeményezte, és ettől csak akkor tekintett el, amikor Légrády felkereste a polgármestert, és ismételten kijelentette előtte, hogy a tisztikart „sérteni vagy gyanúsítani a legtávolabbról sem akarta". BFL.IV. 1409. b 35/1901. 43.FK. 1898.dec.6.;dec. 13. 44. FK. 1901. nov. 29. 45. FK. 1902. dec. 21. 46. Uo. 47. 47. FK. 1902. dec. 26. 48. FK. 1903. 83. sz. Melléklet 49. FK. 1904. febr. 26. 50. FK. 1901.ápr.26. 597. 51. Uo; a betterment-elv egyébként csak távoli rokonságban áll Henry George nevezetes „single tax" eszméjével, mivel ott a telekérték általános megadóztatásáról van szó, a bettermentnél pedig csak a tulajdonos hozzájárulása nélkül előálló értékemelkedés („unearned increment") egy részének megadóztatásáról. 52. A fővárosi törvény (1872:36. te.) a törvényhatóság egymástól elkülönített alapfeladataként határozta meg az „önkormányzat gyakorlását" és az „állami közigazgatás" közvetítését. Utóbbi jogszabályi kötelezettségekből adódó hatósági feladatok teljesítését jelentette. Ilyen jellegű tevékenység volt pl. az állam adók beszedése körüli eljárás, a katonai igazgatással kapcsolatos tennivalók stb. 53. FK. 1902. febr. 7. 54. FK. 1902. febr. 28. 55. FK. 1902. márc. 21. 56. FK. 1902 .okt. 24. 57. V. V [VÁZSONYI Vilmos]: A griffés a strucc. Pesti Hírlap, 1903. okt. 24. 58. FK. 1903.nov. 20; nov. 24. 59. Pesti Hírlap, 1903. nov. 4. 60. Pesti Hírlap, 1903. nov. 12. 61. Pesti Hírlap, 1903. nov. 26-27. A közgyűlésnek az 1903. évi választás révén kialakult politikai és érdektagolódását alaposan ismerteti Szőcs Sebestyén im 15-30. Becslése szerint az ellenzéki csoportok együttesen 12-15 %-át tették ki a törvényhatósági bizottságnak. Ez magában foglalja a Saskörhöz tartozó városatyákat is, akik országos politikai viszonylatban ellenzékiek voltak, de speciálisan városi programmal nem rendelkeztek, hanem a többi kerületi csoportosulással együttműködve alkalmi szövetkezések és paktumok révén lavíroztak. Szervezett várospolitikai ellenzéknek csak a demokratákat és az I. kerületieket tekinthetjük, akik együttes létszáma - a ciklus közbeni változásokat is figyelembe véve - 30-35 fő között mozgott. 245