Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

tivitás lép." Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete c. (Bp. 1979. 10.) monográfiájában Székelyt reménytelenül akadémikus mesterként tárgyalja. Bakó Zsuzsa: Székely Bertalan (Bp. 1982.) c, művében a mester romantikus vonásaira helyezi a fő hangsúlyt. Változást a tanítványok működésével foglalkozó kutatások hoztak, konkrétan a gödöllői műhellyel kapcsolatban. Keserű Katalin: Körösfői-Kriesch Aladár (Bp, 1977) c. kismonográfiájában utal Székely előrelendítő hatására (23.), Geller Katalin: A gödöllői műhely esztétikai nézetei (Ars Hungarica, 1976. 2. sz.) Székely szecessziós törekvéseire hívja fel a figyelmet, továbbá: Katalin Geller: Elements symbolistes dans l'oeuvre des artistes de la colonie de Gödöllő. (Acta Históriáé Artium, Bp., 1982. 131.) c. tanulmányában Nagy Sándortól - aki Székely mellett dolgozott a Mátyás templomban - több művet mutat be, amelyek látványosan utalnak mestere falfestményeire, továbbá Geller Katalin: Romantikus elemek a századforduló magyar festészetében és grafikájában. Ars Hungarica, 1987/1, 99. 15. Marosi Ernő: A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a régészet és a művészettörténet kezdeteinél. In: A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században, Bp., 1992. 85. 16. Németh L. uo. 15. 17. Széles Klára: Henszlmann Imre művészetelmélete és kritikusi gyakorlata. Bp. 1992. 42. 18. Henszlmann Imre: Az 1842-ki műkiállítás Pesten. Regélő Pesti Divatlap, 1842. júl. 17. 493. 19. A „nemzeti sajátosság, mint istentől kapott hivatás" problémakörhöz lásd: Csorba László: Nemzetélet és hitélet közös válaszútján. In: Forradalom után - kiegyezés előtt. Szerk. Németh G. Béla. Bp. 1988. 364. 20. Kosáry Domokos: Magyarország a XVIII. században. Növekedés vagy hanyatlás? Valóság, 1975.

1. 13. 21. A főegyház felújításainak kezdetekor a hozzá kapcsolódó tudományos kutatás is fellendült. Az első publikáció mely minden további kutatást megalapozott, Némethi Némethy Lajos: Nagyboldogasszonyről nevezett Budapestvári főtemplom történelme, Esztergom, 1876. A restaurálás folyamatáról részletesen tájékoztat Csemegi József: A budavári főtemplom, Bp. 1955. c. kötetének jegyzetanyaga, de csak a templom építéstörténetének ismertetése szempontjából. 22. Szvoboda Dománszky Gabriella: A Pesti Műegylet, 1840-1865. Bp. 1994. Kandidátusi disszertáció, ki. 10. 23. A fiatal Henszlmann idevágó írásai sorra jelennek meg a pesti sajtóban. Id.: Henszlmann Imre: Válogatott képzőművészeti írások. Szerk.: Tímár Árpád, Bp. 1990. 24. Br. Förster Gyula: A műemlékek védelme a magyar és a külföldi törvényhozásban. IL kiad. Bp. 1906. 556. 25. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Szerk. a főtitkár. XIX. k. 6. sz. Schulek Frigyes t. tag emlékezete. írta b. Förster Gyula, tiszteleti tag. Budapest, 1925. 16. 26. Ezt az tette lehetővé, hogy az országgyűlés 1870-ben némi pénzt szavazott meg a műemlékvédelem céljaira. A főváros pedig az 1868-as LVI. törvény által kisajátítási jogot kapott a történelmi emlékekre, azok megóvása érdekében. (Dr. Lechner Jenő: A műemlékvédelem Magyarországon és a jövő feladatai. Bp. 1921.) A vallás és közoktatási miniszter által „Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottmánya" néven létrehozott testület tagjai: elnök: Szalay Ágoston, ak. tag; előa.:, Henszlmann I., ak. tag; ép, előa.: Schulek F., az Orsz. Mintarajz Tanoda tanára; tagok: Ipolyi Stummer A., besztercebányai püspök, ak. tag; Pulszky F., orsz. gy. képviselő, ak. tag; Rómer F., múzeumi régészeti őr, egy. tan., ak. tag; dr. Arányi L., egy. tan., ak. tag; Steindl I. műegy. tan., kültag: id. Storno F. építész. Vasárnapi Újság, 1872. 190. A MOB működéséről lásd: Borsos Béla: A magyar műemlékvédelemhivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888); uő. A magyar műemlékvédelem hivatala Henszlmann halálától a millenniumig, 1888-1891, In: Magyar Műemlékvédelem 1971-1972, 27. Förster 1925. 19. 28. Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése, Bp. 1982,119. 29. Lechner, im, 22, 30. A művészi tehetség elismerése önmagáért a korabeli Pesten ismeretlen, kizárólag Barabás Miklós (1810-1893) „akadémiai festesz" szerzett nimbuszt magának alkotóként, ám akadémikussá ő is egy tudós értekezéssel lett, amit a mester igen helyénvalónak talált, csakúgy mint id, Marko Károly (1791-1860), Jellegzetes figura Than Mór, (1828-1899) aki csekély tehetsége ellenére óriási tekintélyt vívott ki mint „tudós festő", 31. J. Sisa: Steindl, Schulek und Schulcz - drei Schüler des Wiener Dombaumeisters Friedrich von Schmidt, In: Mitteilungen der Gesellschaft für Vergleichende Kunstforschung in Wien XXXVII,, 1985 3, sz, 1-8, Schulek hazatérte után az újonnan megalakult Országos Mintarajz Tanodában kezdett tanítani Székely Bertalannal és Izsó Miklóssal (1831-1875), 32. Moravánszky i,m, 38, 33. Idézi: Széles, 1992,45, 34,Forster, 1900, 245,, 209