Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

lyosabb része. Az itt látható, Máriával kapcsolatos magyar csodáknak az eddig kialakult történelmi ikonográfiában nincs előképe, sajnos ezeknek az eredeti ötleteknek évtizedekkel korábban lett volna igazi átütő erejük. Az első kép: Szent István a Boldogságos Szűzhöz folyamodván Konrád seregei visszavonulnak. Különös, hogy az Istvánnal kapcsolatos csodák közül éppen ezt a kifejezetten „német birodalmi politika" ellenes jelenetet választották ki, amely a magyar függetlenség megőrzését örökíti meg.'^^ A második képet átlengi mind a „nagy magyar birodalom" mind a „kereszténység bástyája" iránti nosztalgia.: Nagy Lajosnak álmában a Szűz diadalt ígér, ha képét zászlajára tűzi és Zellbe zarándokol. Ez a nagymultú téma a legkorábbi magyar- török csatákhoz nyúl vissza, a XIV. sz. végére.'^^ A Máriás lobogó alatt kavargó csatajelenetnek több ábrázolása ismeretes, de Lotz nem foglalkozott ezek adaptálásával, a XIX. sz.-i festők előtt nem divatos a téma. Egy különös kapcsolat mégis felsejlik. A sátrában álmodó király - mint ikonográfiái alaptípus - felidézi a legkiválóbbat, Piero della Francesca arezzoi freskóját Nagy Konstantin álmáról. Az összefüggés talán nem is véletlen, a tudós bizottság is gondolhatott rá, hisz a falképpel szemben áll a loretói kápolna, Szt. Ilonára emlékeztetve. Legérdekesebb a harmadik kompozíció, amely szorosan összefügg a templom történetével, és egy eredeti „budai csodát" ábrázol: Buda visszafoglalásakor a töröktől befalazott Mária kép újra láthatóvá válik. Némethy elmondja a szobor idekerülésének legendáját, miszerint Ulászló király egy merénylettől való szerencsés megmenekülése emlékére adományozta azt a templomnak, valamint idézi a csoda kifejezetten poétikus leírását: „Midőn Buda török kézre került, oly basa Ion a vár kormányzójává, ki azelőtt keresztény volt, és igen jól tudta, mily nagy tisztelettel vannak a magyarok Nagyboldogasszonyunk iránt, és mennyire kegyelik szűz Mária szobrát a budai templomban, azért megparancsolta katonáinak, hogy a bold. Szűz eme szobrát legkisebb sérelemmel se illessék, helyéből el ne mozdítsák, nehogy e végből a Nagyboldogasszony közbenjárása folytán szerencsével küzdő magyar fegyverek, a törökön bosszút vegyenek. Mindazonáltal katonáiban nem bízván, a nevezett szobor elé falat húzatott, s így a török uralma alatt szűz Mária szobra, mintha a keresztények siralmas állapota felett búsongva magát elrejtette volna, elborítva maradt. Az utolsó ostrom alkalmával megtörtént, hogy egy tüzes golyó esett a vár lőporraktárába és az légberepült, mely alkalommal oly heves földrengés támadt, hogy az több helyen a vár bástyái leomlottak, ekkor lerogyott azon fal is, mely szűz Mária kőszobra előtt állott, és a szobor, mintha az égből szállott volna alá, a törökök rémületére, látható lőn, mintegy általa mutatni akarta az Isten, hogy a keresztények Mária közbenjárása által győzni fognak, és a vár az ő kezökbe menend át""^ A VIII. rész a 1867. évi koronázás ábrázolásával a hivatalos reprezentációt szolgálja. A kompozíció propagandisztikus szándékai nyilvánvalóak, ám nemcsak efemer politikai célból. Azzal, hogy Czobor előírta a szepesváraljai (Spivsské Pohradie) előkép felhasználását,'^' a múlt hagyományait hangsúlyozva a jövőnek, az örökkévalóságnak festik meg I. Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét, mint az őket majd követő királyok és királynék sorában elsőként itt megkoronázott uralkodópárt. A körülöttük levő személyek meghatározása nem volt egyszerű. Felvetődött gr. Andrássy Gyula miniszterelnök, Deák Ferenc és a koronázásnál szerepelt más kiváló férfiak ábrázolása, majd hogy védszentjeik álljanak a felséges személyek mellett,"* végül a két koronázó egyházi férfiú, Simor János hercegprímás, esztergomi érsek és Ranolder ... veszprémi püspök került a kompozícióba.'" Lotz rendkívül hatásos kompozíciója híven követi a középkori példát. A térdelő uralkodó kissé megszeppenve fogadja Mária kinyújtott kezéből a Szentkoronát. A képet áthatja valami tudóskodó naivság, a sokszáz éves koreltérés áthidalása érdekében. Erzsébet viszont modemül gyönyörű, akár egy reklámplakát hősnője is lehetne. A

IX. rész, a Szt. István kápolna kifestésére csak 1896-ban került sor, az egykori programhoz képest jelentős változtatásokkal.''" A falfestmények a „Szt. Jobb működésére vonatkozó kettős kép201