Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

Lotz Károly akvarell-vázlatai a Szent László kápolna Cserhalmi ütközet c. részletéhez. MNG Grafikai Osztály, Itsz.: 1905-582 és 1905-587. Valószínűleg itt is a „kegyes tett", a népéről-országáról gondoskodó jó király példaképül állítása a fontos. Figyelemreméltó, hogy nem hiányzik a „nép", a Váradi csoda-jeleneten feltűnik egy megrendült paraszt, néprajzilag hiteles ruhában és hajviselettel. Lotz háromosztatú kompozíciója is eltér a középkori sorozatábrázolástól, ahol a képfolyam elbeszéli a történetet. A képek tartalmát nem ismerőket a feliratok orientálják, mint mindenütt a templomban, de a tartalom így is homályos marad. Pl. a Szt. László sírjánál tett eskü-jelenet valójában a becsület felmagasztalása. Ez az eskü a középkorban a legszigorúbbnak számított, ezért fekszik a hamisan esküdő halva a sír lábánál."" A déli mellékszentély szintén középkori eredetű Szt. Kereszt kápolnájából a Megváltó életére vonatkozó allegóriák és képi ábrázolások jelentőségteljes bemutatása elmaradt, csak a kriptalejáratnál van belőlük emlékeztetőül. Az oltáron Mikula szoborkompozíciója áll bácstoroki kőből, arannyal színezve. A puritánul egyszerű mintázású oltárszobor spontán harmóniát éreztet a fal erőteljes nonfiguratív mintáival, stilizált növényi díszével. A Czobor-programhoz képest a déli mellékhajó nagy falán történt a legjelentősebb változtatás. A Krisztus-sorozat helyett a Refugium-jelenetsor, a Mária-litánia invokációinak képi ábrázolása kerüh megfestésre, hat kis mezőben, az üvegablakok között. Ez a hat kép a loretoi ház tiszteletét viszi tovább. Xn. Ince pápa a szent ház tiszteletére külön zsolozsmát rendelt el, és a búcsújárók által ima közben mondogatott Mária dicséretekből és fohászokból alakult ki a loretoi litánia, melynek egy-egy sorát idézik a képek.''^ Az nyugati előcsamok északi falának hármas képe, - az V. ciklus - a nándorfehérvári győzelem dicsőítése. Itt a főszereplő III. Callixtus pápa, aki a diadal tiszteletére szóló harangozást elrendelte. Kiemelt szerepének másik indoka, hogy V. László kérésére nagy kiváltságokat adott a templonmak. A kompozíció nem Hunyadit ünneph, (ő a baloldali jelentéktelen figura, fiára támaszkod199