Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

sem, hogy a háttérben - ami egy templom körüh munkálatoknál talán leginkább érthető - a felekezeti hovatartozás is motiválhatta az érzelemnyilvánításokat a közös munka során/' De kicsinyes személyi ellentétek, emberi gyarlóságok is nehezítik a munkát. Ilyen az Ipolyi-Székely vita,vagy a munkálatok vége felé a templom plébánosa, Bogisich Mihály vádaskodása a vezérépítész ellen, ami tulajdonképpen a köztük zajló hegemóniaharc felszínre kerülése. Egy-egy nézeteltérés során a bizottság rendszeresen Schulek mellé állt és ha miniszteri döntésre került sor, az is általában neki kedvezett. (Kivéve egyes anyagi kérdéseket, pl. a Loreto-kápolna kifestését, vagy a szobrászati program leegyszerűsítését illetően.) A bizottság és a művész egymásrautaltsága kölcsönös és az évek múlásával a döntések egyre jobban támaszkodnak a vezérépítész tekintélyére, ami évről-évre nő. Végül megmosolyogtató az ismert „Parkinson-törvény" érvényesülése: a nagyobb anyagi vonzatú kérdések sosem váltottak ki akkora vitát, mint egyes jelentéktelen tárgyak. A TEMPLOM BELSŐ DÍSZEI Az ABLAKOK Egy gótikus katedrális elengedhetetlen díszei a színes üvegablakok, melyek mintegy tíz évvel a falfestés előtt készültek el. A kivitelezésre ekkor már Magyarországon belül is megvolt a lehetőség, Trefort Ágoston 1873-ban megalapította a Magyar Királyi Üvegfestészeti Intézetet, melynek vezetésére a Münchenből meghívott Eduard Kratzmann (1847-1922) kapott meghizast."*^ Czobor Béla a munkálatok kezdetén felhívta a figyelmet arra, hogy: „Hazánkban e művészeti ág szintén virágzott, történeti adatainkból világosan kitűnik. Nemcsak külföldről hozzánk beköltözött szerzetesek műiskoláiban, de az eredetére nézve méltán magyamak nevezett pálosok kolostoraiban is voltak jeles üvegfestészek...a paulinusok annaleseiben egy „Fráter Jacobus" szerzetes áldozár kitűnt az ablakkészítés művészetében is, Székesfehérvárott és a rend egyéb templomaiban csodálatos szépségű ablakokat készített... Minden elpusztult, csupán Pozsony megye két helyén... maradt fönn töredék.'"*' E csekély maradványokat a bizottság nem tekinti előképnek, csakúgy mint a nemrégiben elkészült ferencvárosi (Bakáts téri) templom ablaksorozata esetében sem, pedig az a sorozat a Mátyás templom ablakainak „főpróbája". Itt jelennek meg először a fővárosban nagyszabású históriai falképek és üvegablakok, mint a nemzeti iskola szakralizálódott produktumai egyházi miliőben. Schulek 1875-ben mutatta be a Mátyás templomra vonatkozó kész terveit a Vallás és Közoktatási miniszternek, a déli oldal három nagy színes üvegablaka azokban már úgy szerepelt, mint amelyek „még az idén" elkészülnek. A sajtó közzétette, hogy a költségeket Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát vállalta."" De az építészeti részek haladása elsőként a szentély ablakainak kivitelezését tette lehetővé, így a főapát ezek egyikének költségeit állta. Trefort feltehetőleg az ő kívánságára bízta meg az ablakok tervezésével id. Stomo Ferencet (aki 1868-tól Pannonhalma műemléki felújítását végezte).'*' Stomonak, a hazai műemlékfelújítások „sztárjának", a MOB kültagjának bevonása a munkákba Förster szerint „kényes helyzetet" teremtett. „A miniszter, Ipolyi Arnold, Hegedűs Lajos miniszteri tanácsos is nagyrabecsülték Stomo Ferencet, ki Ipolyival együtt már a bécsi műemléki központi bizottságnak magyarországi tagja, majd a magyar bizottságnak is tagja volt és akinek érdemeit az emlékek megmentése, felvétele és ismertetése körül el kell ismerni, azonban festészeti restaurációit többen kifogásolták, mert túlment a fenntartás kívánta munkákon, mi az eredeti jelleg rovására esett."'" Az ablakdíszítés konceptusát a minisztérium megbízásából Ipolyi Arnold mint az Egyházfestészeti Bizottság elnöke állította össze, tervét a kormány teljes terjedelmében jóvá hagyta, a költségeket a vallásalapból vélték fedezhetőnek. Ipolyi a tudós patrióta, a „nemzeti iskola" elkötelezett 183