Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szívós Erika: Városvezető elit Pesten a XVIII-XIX. század fordulóján 9-25

A város összes alkalmazottja közül fizetésből élt 189 fő 120 fő fizetésből és mellékkeresetből 69 fő az utóbbi csoport megoszlása a mellékes jövedelem jellege szerint: földművelés 37 házbérjövedelem klastrombeli ellátás (piarista tanárok) mesterség 1 2 11 napszám praxis (orvosok, bábák) stóla (papok, kántorok) szülői segély 2 10 5 1 Ezekből az adatokból a papokra, szerzetesekre, orvosokra vonatkozó adatok pillanatnyilag nem érdekesek, mivel őket nem soroltuk a városvezető elitként definiált csoport tagjai közé (s nyilván a Schmall által kiindulási alapnak tekintett 189 ember - az összes városi alkalmazott - egy bizonyos hányada is, ugyanezen okból, kívül esik a vizsgálódás körén). Mindazonáltal az eddig elmondottakból levonhatók bizonyos alapvető következtetések. Az egyik az, hogy a városigazgatás tagjainak csoportja a XVIII-XIX. század fordulóján még nem tekinthető tisztán hivatáscsoportnak, noha kétségtelenül útban volt afelé; a városvezetésben ellátott teendők mellett még számos más gazdasági tevékenység, jövedelemszerzési mód jellemző rá. A másik az, hogy a fentebb felsorolt jövedelemforrásokból: a házkiadásból, az ingatlan adásvételből, a gazdálkodásból tisztes vagyonra lehetett ugyan szert tenni, de igazán jelentős tőke felhalmozása ezen a módon nemigen volt lehetséges; másfelől ezek a tevékenységek egy olyan (gazdasági) mentalitást jeleznek, amely a meglevő vagyon megőrzésére, óvatos gyarapítására épült, de amelyre nem volt jellemző a nagy haszon keresése, a nagyobb kockázatok vállalása, azaz a vállalkozói magatartás. POLGÁRI MŰVELTSÉG ES VILÁGKÉP A korabeli pesti polgárság műveltségének, gondolkodásmódjának rekonstruálásához a pesti városvezetés egyik 1804-ben elhunyt tagjának, Pisztory Józsefnek a hagyatéki leltárában szereplő könyvjegyzék szolgált alapul' Pisztory hagyatéki leltárának a ház berendezését, a bútorokat számbavevő része már önmagában is egyfajta kultúrára fogékony, literátus polgári miliőre utal: a többi vizsgált inventáriummal összevetve* nem tekinthető teljesen átlagosnak az elkülönített dolgozószoba, benne több nagy könyvszekrénnyel és íróasztallal, valamint a többi szobában is megtalálható írószekrények. Tudjuk, hogy Pisztorynak mind a négy fia tisztviselői, ill. értelmiségi pályát választott; a ház berendezése és a könyvtár sejteti azt a légkört, amely őket erre ösztönözte. A leltárba felvett könyvek jegyzékét abban a sorrendben közöljük, ahogyan a címek a forrásban szerepelnek. A rosszul olvasható részeket pontozással jelezzük. 14