Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szívós Erika: Városvezető elit Pesten a XVIII-XIX. század fordulóján 9-25

Az itt vázolt jelenséghez szervesen hozzátartozik a szakszerűsödés kialakulásának problémája. Az eddig elmondottakból levonhatók bizonyos következtetések: kezdett kialakulni a városi tisztviselők csoportja, mint hivatásréteg (akik tehát már nem kiegészítő tevékenységként, pl. mesterség gyakorlása mellett végezték munkájukat, hanem fő hivatásként, s egész életüket a város szolgálatában töltötték). Ugyancsak erre utal az a tény, hogy a legmagasabb városi tisztségek viselői általában több alacsonyabb posztot töltöttek be, illetve gyakran évtizedekig szolgáltak a városigazgatásban, míg végül eljutottak a felelős hatalmi pozíciókig; azaz a magas rangú hivatalnokok többségéről elmondható, hogy kellő igazgatási gyakorlattal bírt. Lényegi kérdés volna, hogy miféle iskolai végzettséggel rendelkeztek a pesti városigazgatás tagjai, illetve ez hogyan változott a korszak folyamán. Sajnos azonban erre nézve alig van adatunk; kivált az esetleges felsőfokú végzettség kiderítése vált lehetetlenné azáltal, hogy a pesti egyetem XVIII. századi hallgatóira vonatkozó anyagok elpusztultak. Csak feltételezhetjük, hogy a városigazgatásban tevékenykedők, - legalábbis a magasabb tisztségek viselői, - jogvégzett emberek voltak. Ezt azonban csak elszórtan, véletlenszerűen felbukkanó adatokkal lehet dokumentálni. Önmagában is mond azonban valamit az a tény, hogy a XVIII. sz. utolsó és a XIX. sz. első harmadában még nem készültek a városi alkalmazottakról minősítési jegyzékek (furcsa módon II. József uralkodása alatt sem, aki pedig az államigazgatástól a megyei közigazgatásig minden szinten bevezette a hivatalnokok minősítési rendszerét); s a vizsgált városvezető réteg személyes irataiban (tanácshoz beadott folyamodványok stb.) sem történt az iskolai végzettségre való hivatkozás. Mindez annyit mindenesetre jelez, hogy a szakképzettség, az iskolai végzettség a szakszerűsödés látható jelei ellenére sem játszott még perdöntő szerepet a korszakban. Ugyancsak meg kell említenünk, hogy noha túlnyomórészt igaz az az állítás, hogy a felelős pozíciók betöltését rövidebb-hosszabb, a város szolgálatában eltöltött idő előzte meg, azért nem egy példa akadt arra, hogy valakit minden előzmény nélkül választottak be a tanácsba (valószínűleg vagyona, befolyása miatt). Azaz a XVIII. század végén, ha kezdenek is uralkodóvá válni, de még mindig nem játszanak kizárólagos szerepet a városigazgatásban a szakmai-képzettségbeli szempontok. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG, VAGYONI VISZONYOK A hagyatéki leltárak és végrendeletek alapján képet alkothatunk a vizsgált társadalmi csoport tagjainak vagyoni helyzetéről, jövedelmi viszonyairól, valamint arról, hogy milyen mértékben éltek a városigazgatás tagjai a várostól kapott fizetésükből, illetve mennyiben egészítette ki azt más irányú gazdasági tevékenységből származó jövedelem. E kérdések megválaszolásakor az adathiány problémájába ütköztünk; a városigazgatás vizsgált 97 tagja közül csak keveseknek került elő hagyatéki leltára, ami megnehezítette azt, hogy e csoport - s ezen belül különböző státusú rétegek- vagyoni viszonyairól átfogó és differenciált képet kapjunk. Inkább csak egyedi esetek számbavételére kínálkozott mód; s még ezeknek az egyedi eseteknek az összevetését is megnehezítette az, hogy a hagyatéki leltárak több évtized különböző időpontjaiból származnak. S nem is csupán az első és utolsó tisztviselőlista az 1775 és 1802 közötti periódusból, hanem még legalább két évtizedből, hiszen a listákon szereplők hagyatéki leltárai esetleg jóval később, az 1820-as évek közepén-végén készültek (ha az illető pl. az összeírás időpontjában, 1792-ben vagy 1802-ben pályája kezdetén álló fiatal ember volt). Az árak változásai, az infláció mind figyelembe veendő tényezők, kivált a napóleoni háborúk időszakában, főként az 181 l-es devalvációból adódhatnak az értékek összehasonlításával kapcsolatos problémák. Mindezeknek a kérdéseknek a tisztázása a korszak pénztörténetében való nagyobb elmélyülést, az árak, ingatlanértékek változásának sokkal alaposabb ismeretét igényli, ez a kutatás további feladatai közé tartozik. Ezúttal inkább olyan kérdésekre helyeztük a hangsúlyt, amelyek az egyes ha12