Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)
TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Díszpolgárok Pest-Budán és Budapesten (1819-1947) 115-153
A HORTHY-KORSZAK A két háború közötti időszakban Budapest - amint a főpolgármester egy ízben utalt is rá - nem élt „pazarul" díszpolgárság-adományozó jogával, ugyanis csupán gróf Apponyi Albertet és Herczeg Ferencet részesítette ezen kitüntetésben.^Gróf Apponyi Albert, az agg politikus 1921-ben, Herczeg Ferenc, az írófejedelem, a Magyar Revíziós Liga elnöke pedig 1933-ban lett megválasztva, mindketten jubileumi alkalmakból. Gróf Apponyi életének 75-ik és közéleti szereplésének 50-ik, Herczeg Ferenc pedig életének 70-ik esztendeje okán lesz egyhangú határozattal fővárosi díszpolgár. Mindkét esetben hangsúlyozottan a nemzeti érdekek és tematika állanak a kitüntetések előterében - szoros összefüggésben a trianoni katasztrófával. Az előterjesztő javaslatok mindkét esetben bőségesen ecsetelték a politikus és az író határozott és erőteljes nemzeti érzésvilágát, a magyar ügy szolgálatában kifejtett erőfeszítéseit. Mindkét méltató beszéd - az íróét maga Sipőcz polgármester olvasta fel - kísérletet tett arra, hogy - különösen Apponyi esetében - eszményített alakban állítsa a közgyűlés elé az előterjesztettet, akinek meghatározó jellemvonásai eszmei tartalmakat hordoztak és ily módon valósággal túlnőttek - ahogy azt ki is fejtették - „a rendes emberi arányokon". Az ilyenfajta eszményítés Apponyi esetében szinte a teljes politikusi értékkészletet érintette, melyből kétségkívül nem hiányoztak a neobarokk verbalizmus stílusjegyei sem. Hivatkoztak mélységes hitére, hazafias érzésére, tudására, államférfiúi bölcsességére, demokratizmusára, szociális érzékére. Az agg politikus ily módon válik „a kereszténységnek, a magyarságnak és az európaiságnak eszméjévé". Az Apponyit közfelkiáltással díszpolgárnak nyilvánító közgyűlési határozat nem jelentette egyszersmind a pohtikai nézetkülönbségek háttérbe szorulását, még ebben az adott ügyben sem. A forradalmak utáni időszak feszült városházi légkörére jellemző, Herczeg Ferenc, 1927. Fotó, BTM Kiscelli Múzeuma, Itsz.: 77.698/2