Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szívós Erika: Városvezető elit Pesten a XVIII-XIX. század fordulóján 9-25

kerülő ügyek alakulására. Ám egy ennél lényegesebb érv is szól amellett, hogy a legmagasabb városi tisztségeknél jóval szélesebb körben vonjuk meg a városvezető elitként definiált csoport határát. A városigazgatásban jól elkülöníthető azoknak a köre, akik potenciálisan a legmagasabb pozíciókba kerülhettek; s ez a meghatározás viszonylag nagy számú városi alkalmazottra terjed ki. A XVIII. század utolsó harmadában már meglehetősen gyakorivá vált, hogy a legmagasabb, legnagyobb felelősséggel járó városi hivatalok betöltését hosszabb, sokszor évtizedes hivatali szolgálat előzte meg, melynek során a leendő polgármester vagy tanácsnok végigjárta a hivatali szamárlétra jó néhány fokát, míg eljutott valamelyik fő hivatal - kancellária, adópénztár stb. vezetéséig, s végül beválasztották a belső tanácsba. Ebből a szempontból jól különválasztható a városi alkalmazásban állók két csoportja: azoké, akik előtt a karriernek ez az útja nyitva állt, és azoké, akik előtt nem. Létező példával élve: járulnokból vagy iktatói segédből lehetett még helyettes polgármester, de strázsamesterből vagy geometrából aligha. Ezt támasztják alá a pesti városi alkalmazottak pályafutásáról rendelkezésünkre álló adatok.^ A vizsgált korszakból és a XIX. század első évtizedeiből számos karriertörténet ismeretes; az 1775-ös, 1792-es és 1802-es összeírásból kiválasztott csoport tagjainak jelentős része idővel valóban eljutott a városigazgatás magas pozíciójáig, s ily módon a hatalom gyakorlásáig. Ez azt jelenti, hogy az egyes városi tisztviselőknek nemcsak a adott időpontban betöltött tisztségét, hanem teljes életpályáját kellett figyelembe vennünk akkor, amikor a városvezető elitnek tekintett csoportot körülhatároltuk. Végül szeretnénk megindokolni, miért érdekes számunkra az adott korszak városvezetésének tanulmányozása. A XIX. század elején Pest robbanásszerű fejlődésnek indult; csak a demográfiai mutatókat tekintve, a város lakossága kb. 26 000-ről mintegy 100 000-re nőtt a múlt század első öt évtizede során. A XVIII. század végén még Debrecen volt az ország legnagyobb városa; a XIX. század első felére azonban már vitathatatlanul Pest került a városhierarchia élére, s nagyságával egyre inkább kimagaslott a magyar városok közül. Növekedésének üteme mind a régiót tekintve, mind általában Európához viszonyítva kivételes volt; Közép-Európa legdinamikusabban gyarapodó nagyvárosainak (Berlin, München, Varsó, Bécs) lakossága is csak kb. megkétszereződött ekkor, szemben Pest népességének mintegy négyszeres növekedésével. A demográfiai változás természetesen csak az egyik vetülete a nagyvárossá fejlődés folyamatának; s nem választható el azoktól az alapvető társadalmi átalakulásoktól, amelyek a városban ekkor lezajlottak. S noha Pest a XIX. század közepén még mindig csak közepesen nagy városnak számított (százezres népessége messze elmaradt számos korabeli európai fővárosé mögött, beleértve olyan közép-európai nagyvárosokat is, mint Bécs vagy Berlin), s csak a század végére nőtte ki magát európai mércével mérhető metropolisszá, mégis kétségtelen az, hogy a XIX. század első fele az az időszak, amikor a város megindult a világvárossá válás útján." Pest múlt század eleji robbanásszerű fejlődése azonban nem volt előzmények nélkül való. A látványos átalakulás nem lett volna lehetséges a XVIII. század utolsó harmadában történt lassú, jószerével a felszín alatt zajló változások nélkül. A Pest nyújtotta gazdasági lehetőségek szaporodása, a meginduló társadalmi átrétegződés, a város igazgatásának szakszerűsödése - és még folytathatnánk a példákat - mind XVIII. századi fejlemény. Ez a XVIII. század végi, XIX. század eleji átmeneti korszak sokféle szempontból leírható; mi ennek a periódusnak egy társadalmi vetületét igyekeztünk megragadni a városvezető eliten keresztül. A városigazgatás szakszerűbbé válása, amely a későbbi fejlemények fontos feltétele, jól nyomon követhető e réteg átalakulásában. Szerencsére e társadalmi csoportra vonatkozóan viszonylag sok adat és forrás áll rendelkezésre; míg, a Pesten lakó főnemeseket és honoráciorokat leszámítva, a város társadalmának egyéb rétegeiről jóval kevesebb. így leginkább ez, az átalakuló Pest életében nagy befolyással bíró réteg az, amelynek gazdasági tevékenységéről, vagyoni helyzetéről, műveltségéről stb. viszonylag sokoldalú képet alkothatunk, s ezáltal ennek az átmeneti korszaknak az alaposabb megértéséhez tudunk adalékokkal szolgálni. 10