Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Díszpolgárok Pest-Budán és Budapesten (1819-1947) 115-153

konkrétumokra is fény derül, mint például az említett Augusz esetében, akinek érdemeként Buda szellemi és anyagi gyarapodását, „a nyilvános iskolák és a közlekedési eszközök szaporítására irányuló buzdítását" emelik ki. Hess Henrik báró főhadparancsnoknál pedig megemlékeznek arról, hogy Budán tartózkodása alkalmával „a város építésére és felvirágzására gondolva azt nagymértékben sajátkezűleg kivitelezett, szépségében, részletességében és teljességében kiváló szépítési tervvel ajándékozta meg...". A provizórium időszakában már csak Buda adományoz - kilenc esetben - díszpolgári címet, melyek indoklásaiból - az egyetlen Ganz Ábrahámét kivéve - ismét eltűnik a városi érdemre történő hivatkozás. Az 1863-ban adott öt kitüntetést például az országos aszály alkalmával tanúsított fáradozásaiért adományozzák Forgách Antal gróf főkancellárnak, Pálffy Móric gróf helytartónak, s három másik helytartótanácsosnak. Az 1864-65-ben kitüntetettek pedig szintén a Schmerling-éra legfőbb honi reprezentánsai közül valók: Zic/jy Hermann gróf fő- és Beké Kálmán alkancellár, valamint Coronini Cronberg János gróf főhadparancsnok. A Schmerling-kori kitüntetettek sorában Ganz Ábrahám az egyetlen, akit nem a hatalmi protokoUaritás jegyében választanak díszpolgámak, hanem főként „... az ipar mezején csinált kitűnő találmányai által a főváros híre emelésére szerzett érdemeit..." értékelve - noha az ő esetében is felemlítik „dicséretes politikai és erkölcsi maga tartását".* Ganz Ábrahám, Marastoni József litográfiája, 1861. MNM TKcs A KIEGYEZÉSTŐL A VÁROSEGYESÍTÉSIG Az alkotmányosság helyreállítása és a városegyesítés közötti években három személy lesz Pesten érdemesült. Lengyel Miklós egri kanonok, a Rókus-kápolna elé - mára már visszaállított - Szűz Mária szobrot adományozta a városnak: Smolka Ferenc galíciai képviselő pedig 1860-ban a Reichsratban egy beszédében száll síkra a magyar alkotmány helyreállítása mellett; valamint gróf Andrássy Gyula lett díszpolgár. Andrássyt közös külügyminiszterré történt kinevezése másnapján választja meg a pesti közgyűlés, amiért miniszterelnöki működése során biztosította a főváros fejlesztésének politikai, pénzügyi és szervezeti feltételeit. E gesztus ugyanakkor nem jelentette azt, mintha a magyar birodalmi centrum-koncepcióval nagyjából azonosuló pestvárosi képviselőtestület teljesen osztotta volna a kormánynak a városegyesítés módjára és a fővárosi törvény bizonyos szakaszaira vonatkozó szándékait. A fővárosi törvény minisztériumi tervezetét ezekben a napokban tárgyaló pesti és budai bizottságok a törvényjavaslatnak a főpolgármesteri hatáskörre, a virilizmusra és a városi tisztviselők szavazati jogára vonatkozó részeit illetően ugyanis jelentős módosításokat igényeltek. Érdekes módon a főváros cselekvési szabadságát az egyesítési törvénynél jobban kor125