Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Díszpolgárok Pest-Budán és Budapesten (1819-1947) 115-153

Liszt Ferenc, Kozmata F. felv. BTMKiscelU Múzeuma, Itsz.: 7048 Eötvös József báró, 1840. J. Kriehuber litográfiájának részlete. MNM TKcs. jezésre juttassák. Pl. József nádor felgyógyulása után mindhárom (!) kezelőorvosát díszpolgárrá választják Budán. További díszpolgárok egymástól eltérő okok folytán kerülnek megválasztásra. Budán a reformkor szelleme hatja át a cím adományozását. A harmincas évek második felében, népszerűsége csúcsán választják meg gr. Széchenyi Istvánt, sokirányú működésének majd minden ágát megemlítve a tanácsi határozatban - a jelek szerint „a nemes gróf kiemelkedő nagyszerűségének teljes tudatában.' Az 1843/44-es országgyűlés jelentős reformmunkálatai, a városi kérdés tárgyalásakor tanúsított aktivitást honorálva adományozza meg a „szabad királyi főváros" Bezerédj Istvánt, Deákot, Eötvöst, Klauzált, Szemerét valamint - a kormánypárti Zsedényi Eduárdot is, értékelve a haza és a városok ügyének előmozdítása során tanúsított „hő buzgalmat, a mély belátást, a magas lelkületet és hazaszeretetet...". Pesten a tragikus 1838-as árvíz során nyújtott segítőkészség határozza meg a díszpolgárrá választást. A harminckét pesti díszpolgár közül ugyanis huszonegy ezen okból részesült a kitüntetésben. A szomorú esemény nemcsak a hazai, de a Lajtán-túli közvéleményt is megmozdította. A hazai és a külhoni közreműködők az eltérő társadalmi körülményekből fakadó, bizonyos fajta „munkamegosztás" keretében veszik ki részüket a segítségnyújtásból. Míg a honiak jórészt a mozgósított közigazgatási apparátus fő- és beosztott hivatalnokai, valamint az itt állomásozó katonaság parancsnokai, addig a Lajtán-túli segélytnyújtók kivétel nélkül polgárok: nagykereskedők, építőmesterek, írókújságírók - valamint a művész Liszt Ferenc. Noha a fennmaradt tanácsi határozatok és oklevélfogalmazványok jórészt egy meghatározott alapszöveg kisebb változtatásokat és kiegészítéseket tartalmazó variánsai, az érdemként elkönyvelt tevékenység mindazonáltal megismerhető belőlük. A város, amikor gr. Lónyay Jánost, a katasztrófa nyomán kinevezett királyi biztost, s az akkor az ő titkáraként tevékenykedő gr. Dessewffy Aurélt, valamint Krajnik Imre helytartótanácsi fogalmazót ezen elismerésben részesítette, - a hivatali protokoll