Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)
TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63
ugyanekkor 4 menhely szolgált, összesen 831 ággyal, melyeken ez évben 264 ezer ember éjszakázott - a főváros hasonló célú szükséglakásaiban további 1928 férőhely volt, ebből 315 ágy közös hálótermekben; rajtuk ugyancsak 1912-ben 43 242 személy hált. A szegénységnek a betegség és az öregség által különösen fenyegető veszélyével szemben azonban maguk az érdekeltek is szervezkedtek. Mert túl a fővárosi hatóságok és az általuk elismert és támogatott vagy csak egyszerűen saját erőre támaszkodó magánegyletek szegénysegítési tevékenységén és párhuzamosan az 1907. évi. XIX. tcben kibővített körű és újjászervezett kötelező betegség- és balesetbiztosítással, korszakunkban is tovább működnek a különböző önsegélyző, temetkezési, betegsegélyző és nyugdíj-, illetve nyugdíjkiegészítő egyletek. Bővebb képet róluk most már csak a budapesti címjegyzékből nyerhetünk, mely 1910-ből 102 betegsegélyző és 30 nyugdíjegyletet mutat ki - köztük azonban mintegy 20 vállalati és betegpénztárat is. De maguk a kétségtelenül spontánul, az érdekeltek által szervezett egyletek is rendkívül sokfélék: legalábbis címeik szerint, hiszen bővebb vizsgálatuk külön hosszadalmas kutatásokat igényelne. Kétségtelenül betegsegélyző és temetkezési segélyző tevékenység áll működésük központjában - emellett részben az önsegélyezés is; s a szervezés bázisát tekintve megtaláljuk itt az iparossegédek és munkások szakmánkénti saját szervezeteit éppúgy, mint a kisiparosokéit - sőt nemegyszer mesterek és legények közös egyleteit is. Több egylet hivatalsegédeket, szolgákat egyesít - de találunk egyleteket modern társadalmi bázison is (pl. a vasutasok önsegélyző egyleteit), és még mindig élnek a városegyesítés korának változatos formájú, de már akkor is archaikus, szentek védnöksége alá helyezett, nemegyszer a 18. század végéig visszanyúló általános önsegélyző és temetkezési egyletei is: ezeknek elsősorban a Józsefváros és az Erzsébetváros adja a bázisát sajátos kispolgári lakosságával. A nyugdíjegyleteket jellegzetes módon elsősorban az alkalmazott elemek tartják fenn, ugyancsak cégenként, nemegyszer olyan nagytőkések elnökletével, mint (a Kereskedelmi Bank tisztviselői egyletében) Lánczy Leó. Közalkalmazottak esetén nyugdíjkiegészítő (és emellett nemegyszer ismét önsegélyző) egyletekkel találkozunk. Munkások vonatkozásában az 1893-ban alapított Munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete látszik öregségi biztosítással törődni: ez azonban már országos hatáskörű egylet, 26 helyen van fiókja; 88 ezer taggal, és 5 millió K tőkével működik, évi 5000 korona állami támogatást is kap, a gazdag kocsigyáros Kölber elnöksége alatt. 10 A közvetlen szegénység, illetve elszegényedés - és legfőbb okai közül a betegség és az öregség anyagi következményei - elleni védekezés formáinak és forrásainak ilyen kibővülése, sőt a védekezés részben állami feladattá tétele már önmagában is mutatta az imperializmus korába lépő gazdasági fejlődés társadalmi problémáinak megsűrűsödését és kiéleződését - és természetszerűen elsősorban abban a nagyvárosban, melyben a fejlődés legelőször és a legteljesebben bontakozott ki. Ez a kiélezett helyzet azonban csakhamar bebizonyította azt is, hogy a társadalmi stabilitás biztosítása a közvetlen szegénységgel szembeni karitatív védelmen túl már szélesebb, strukturális reformokat is megkövetel. Már a részleges kötelező társadalombiztosítás bevezetése és kibővítése egy lépés volt ebben az irányban - s a századforduló éveire így a főváros is fel kellett hogy ismerje: a polgári társadalmi szerkezeten belüli ellentmondások tompítása elsősorban éppen Budapesten, immár az eddigiekénél szélesebb körű intézkedéseket is követel: a puszta szegénygondozás még ilyen kiterjedt formáin túl is immár átgondolt, részben 59