Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

SZEMLE – RUNDSCHAU - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum évi jelentései, 1981-1987 241-293

A légióstábor több objektumánál, mindenek előtt a katonai nagyfürdő feltárásánál folytatták az előző évben megkezdett ásatásokat oly módon, hogy az ásatások ne hátráltassák az építkezést. Ugyancsak fontos eredményeket regisztrálhatunk a közművelődési munka vonalán, a Kiscelli Múzeum rekonstrukciójának előrehaladásában. Az új vezetés koncepciójának megfelelően elsőrendű célként jelöltük meg a tudományos tevékenység javítását, illetve a múzeum tudományos életét igyekeztünk intenzívebbé tenni. Ennek keretében tudományos tanácsadó testületet kértünk fel az új és legújabbkor, valamint a képzőművészet neves kutatói és szakértői köréből tudományos és gyűjtő tevékenységünk előlendítése érdekében. Kedvező visszhangra talált az a kezdeményezésünk is, hogy ásató régészeink évi munkájukról összefoglaló előadásokban számoljanak be az MTA régészeti bizottságai előtt. A decemberben megtartott tudományos ülésszakon számos szaktekintélyt üdvözölhettünk, akik értékes hozzászólásukkal pozitívan segítették a további feladatok megoldását. Múzeumunk évkönyveinek munkáinál új szerkesztőbizottságot hoztunk létre. ÁSATÁSOK ÉS LELETMENTÉSEK Az őskori kutatásunk a káposztásmegyeri rézkori, badeni telep, illetve temető feltárásával gazdagodott (Endrődi Anna), ugyancsak folytattuk az ismert III. ker. Vöröshadsereg úti kora-későbronzkori temető feltárását (Schreiber Rózsa). Kutatóink részt vettek országos ásatási feladatokban is Aszód-Papiföldek területén őskori telep és temető feltárásánál (Schreiber Rózsa), Berettyóújfalu-Herpályon Magyar-Szovjet együttműködés keretében őskori telep kutatásánál (Schreiber Rózsa), a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén az 1973-75-ben feltárt római kori villa konzerválási munkáinak régészeti szakirányítását végeztük (Topái Judit). Az aquincumi légiós tábor területén folytatódtak a kutatások: a korai alatábor térségében - út és épületmaradványok, alattuk korábbi agyagfalú épületek nyomaival (Kérdő Katalin, Németh Margit), a tábor D-i védműveinél (Kocsis László), a porta praetoriánál (Kocsis László), a porta decumanánél (Kocsis László), az É-i táborfalnál (Németh Margit), valamint a retentura utcahálózatának tisztázására nyílt lehetőség (Kocsis László), itt a legkorábbi építési korszakba sorolható falmaradványok is előkerültek. A praetenturában a.„Thermae maiores" területén az építkezések miatt részben betemetett részek újbóli feltárására, illetve új részek ásatására volt lehetőség, melynek kapcsán további helyiségek, ép téglamozaik padlóburkolatok, hypocaustum maradványok, valamint csatornahálózatok részletei kerültek felszínre (Kába Melinda). A későrómai erőd területén a D-i kapuba vezető ÉD-i irányú főút K-i oldalán álló épület és agyagfalú épület-nyomok részbeni feltárására nyílt lehetőség. Az erőd belső épületeinek részeit s az erődöt beszűkítő falrészletét kutathattuk a Fő téren a középkori ásatáshoz kapcsolódóan (Németh Margit). Az aquincumi polgárvárosban az É-i városfalkutatását, valamint a feltárt múzeum körüli romterületen történő romkonzerválást megelőző hitelesítő ásatásokat folytattuk (Zsidi Paula). A város eddig ismert legnagyobb kiterjedésű temetőjének - a Benedek 248 \