Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

SZEMLE – RUNDSCHAU - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum évi jelentései, 1981-1987 241-293

KÁBA MELINDA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÉVI JELENTÉSEI 1981-1987 1981 A Múzeum 1981. évi tevékenységének fő meghatározója a növekvő ásatási feladatok ellátása - különösen Óbudán -, a gyűjtemények gyarapítása, változó kiállítások tervezése és megrendezése, valamint a fokozódó követelményeknek elegettevő közművelődési feladatok elvégzése és a kutatók tudományos munkájának elmélyítése volt. Az év végén kilenc év régészeti tevékenységéről készült tudományos értékelés, konferencián elhangzott előadások keretében. Az 1972-ben megkezdődött nagy méretű óbudai szanálásokat követő építkezések földmunkáit részben megelőzve, részben a kivitelezéssel párhuzamosan folytattak ásatásokat Múzeumunk régészei. Múzeumunk életében jelentős esemény volt a Bartók Béla Emlékház megnyitása, a nagy zeneköltő utolsó magyarországi lakóhelyén a II. ker. Csalán u. 29. sz. alatti házban. ÁSATÁSOK ÉS LELETMENTÉSEK 1972 októberétől 1981. december 31-ig Óbudán 59 800 m

2-nyi területen 338 leletmentésre és ásatásokra fordított összeg 75 millió 691 ezer forint volt. 1981-ben is számos helyen végeztünk eredményes régészeti kutatásokat. Ezek közül néhányat említünk: Csepel-Szigethalom térségében bronzkori temetkezés részeit tárták fel (Schreiber Rózsa), Gellérthegyen a kelta-eraviszkusz telep sáncát vágták át (Pető Mária). Az aquincumi légiós tábor D-i védműveinél, É-i, Ny-i és K-i falánál és DK-i sarkánál, valamint aprincipia területén folyt jelentős kutatás (Kocsis László és Szirmai Krisztina), a praetenturában a tribunusház, mithreumhoz kapcsolódó leletmentések és egyéb épületek részbeni feltárásai történtek. A későrómai erőd D-i védművei és épületek részei is felszínre kerültek (Kocsis László, Kérdő Katalin, Tóth Ágnes). A katonai közfürdő, a Thermae maiores területén egész évben megszakítás nélkül folyt leletmentés a hídépítési munkákkal párhuzamosan, melynek során mintegy 100 m szélességben elnyúló épület részleteit, fürdőtermeit, palaestráját sikerült feltárni (Kába Melinda). A fürdő építését megelőző, korábbi periódusú épületeket tártak fel az objektumtól Ny-ra, valamint a fürdőt K-en határoló út egy részét (Kocsis László és Szirmai Krisztina). Római kori kikötői épület K-i és Ny-i traktusában alaprajzi kiegészítést eredményező feltárásokat végeztek (Németh Margit, Kérdő Katalin és Tóth Ágnes). Ugyancsak további római kori épület és palánk építmény kutatása során a Vespasianuskori ala tábor építésének felirattöredéke gyarapította a jelentős leletek számát; ugyanitt kelta és őskori leleteket is feltártak (Kérdő Katalin és Tóth Ágnes). 16 Tanulmányok XXIV. 241