Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Létay Miklós: Árvíz Óbudán 1838-ban : a katasztrófa 150. évfordulójára = Das Hochwasser in Óbuda im Jahre 1838 : zur 150. Jahreswende der Katastrophe 17-26

ság napjaiban, mert számtalan szerencsétlent fogadott be saját lakásába, és nagylelkűek mindennemű segedelmet nyújtott nekik/'

24 Az emberélet megóvása mellett nagy gondot jelentett a haszonállatok biztonságba helyezése, amint erre a napló is utal. Ha szemügyre vesszük Georg Scheth és Kiette Károly metszetét és Johann Hainz hálaképét, mindkettőn szarvasmarhát szállító ladikot láthatunk, ami kizárólag azért érdekes, mert lábasjószág mentése egyetlen pesti vagy budai árvízi ábrázoláson sem szerepel. Véleményünk szerint e különbség is jelzi az állattartás jelentőségét Óbudán, illetve azt, hogy ott nagyobb szerepet játszott, mint a másik két városban. „Halálos csend uralta az elpusztult várost, amikor március 16-án hirtelen felülről segítség jött és az új remény ismét felélesztette mindenki levert hangulatát.... A víz apadt és 17-én és 18-án teljesen eltűnt az utcákról..."

25 A károk felmérése meglehetősen ellentmondásos eredményt hozott. Egyrészt ugyanis a körülbelül 8 000 állandó lakosból senki sem vesztette életét az árvízben, figyelmen kívül hagyva egy vízbefulladt idegent és egy ijedtségtől szörnyethalt nőt. Másrészt viszont Pest és Buda után itt állapították meg a legnagyobb pénzösszeget kitevő kárt, amint erre már utaltunk. Ennek 70%-a az épületekben keletkezett, mivel 52%-uk összedőlt, 19%-uk erősen, 17%-uk kismértékben megsérült, vagyis összesen 88%-uk károsodott

26 A jeges ár különösen a belterület nyugati peremén, nagyjából a mai Szőlő utca vonalában okozott nagy rombolást. Nemcsak itt, hanem a helység egész területén azért következhetett be ez az óriási pusztulás, mert a lakóházak legtöbbje szárított vályogtéglából épült, mely nem tudott ellenállni a víz nyomásának és a sodródó jégtáblák ütközéseinek. Az összes kár további 20%-a a gabonában, 10%-a a bútorokban keletkezett. Jelen pillanatban ennyit tudunk arról, hogy mi is történt Óbudán az 1838. márciusi árvíz idején. Közvetlen és közvetett adataink mindenben megerősítik, alátámasztják egymást. A most felvázolt kép, ha nem is teljes, de feltétlenül hiteles s mint jelenlegi ismereteink első összefoglalása, kiindulási alap lehet a további kutatás számára. RÖVIDÍTÉSEK Kohn 1838 JXohn: Schilderung der Schreckenstage zu Altofen durch die verheerende Donau-Uiberschwemmung, am 13,14, und 15. März 1838. Buda 1838. Schoen 1938 Schoen : Az 1838. évi árvíz ismeretlen ábrázolásai. Magyar Művészet 1938,10. sz. Trattner 1838 Trattner. Jégszakadás és Duna' Kiáradása Magyarországban 1838. évi böjtmás haván. Buda 1838. 21