Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Lengyel Beatrix, Cs.: Budapest ostroma : Széchényi Viktor gróf feljegyzései, 1944. december 24.–1945. február 12. = Die Belagerung von Budapest : Tagebuchaufzeichnungen des Grafen Viktor Széchényi, 24. Dez. 1944.–13. Febr. 1945. 175-231

Ezúton is köszönet illeti a kézirat mindmáig hűséges őrzőjét, Széchényi Zsigmondnét a közlés engedélyezéséért, s a hiányzó adatok felkutatásában nyújtott fáradhatatlan segítségéért. Köszönet továbbá Széchényi Viktor gróf unokájának, Batthyány Marittának és Jankovich Bélának, valamint feleségének, akik segítségemre voltak a kézirat közzétételében. *** 1941-ben lezárt „70 év emlékei" címen összefoglalt élettörténete folytatásaként Széchényi Viktor rendszeresen vezetett - szinte halála napjáig - ún. beíró könyveket és napi feljegyzéseket. E naplónak is nevezhető iratanyagból - amely jelenleg is a család tulajdonában van - a Budapest 1944-45. évi ostromára vonatkozó részt emeltük ki. E naplórész 8 különálló, számozott lapra és 4 különféle füzetbe íródott ceruzával és számos rövidítéssel. A kézírás nehezen olvasható, nagy lendületű, szálkás betűkből áll, amelyek összehasonlítva Széchényi Viktor más forrásokból ismert jellegzetes kézírásával, bizonyossá teszik, hogy a feljegyzéseket ő készítette. A közlés alapelvének tekintettük, hogy az eredeti helyesírást megtartva, semmit ki nem hagyva, tegyük a szöveget közzé. Azt a néhány szót, amelyet a legnagyobb igyekezettel sem tudtunk kiolvasni (...)-tal jelöltük. A szövegen csupán annyit korrigáltunk, hogy az ékezeteket és a központozást kiegészítettük, illetve ott ahol hiányzott, pótoltuk. A rövidítések közül azokat, amelyeket állandóan használt, minden külön jelölés nélkül kiegészítettük, a szöveg könnyebb olvasása, megértése érdekében. Ezek az alábbiak: Zs. = Zsiga L. =Lili v. = vagy h. = hogy A közismert rövidítéseket (pl. Bp. = Budapest, u. = utca stb.) rövidített, változatlan formájukban hagytuk, mert éppen rövidségükkel is jellemzik a naplóíró lelkiállapotát. További rövidítéseket kiegészítettünk, kurzív szedéssel jelölve az általunk beillesztett betűket és szavakat. A dátum írását egységesítettük, a hét napjait azonban csak ott jelöltük, ahol azokat Viktor gróf is valamilyen okból szükségesnek vélte. A szöveg olvasását és megértését könnyítendő név- és helymutatót készítettünk, amelyekben minden általunk ismert adatot közlünk. Minden név és helyszín a szövegben használt formájában megtalálható a mutatókban. Azon személynevek esetében, amelyek birtokos összetételben helyet jelölnek pl. „Pálffy F. lakása", célszerűbbnek látszott a helymutatóban való feltüntetés, mint a névmutatóban, hiszen a legtöbb esetben a személy nem is tartózkodott az ostrom idején a budai Várban. A szöveg közlésekor gondot okozott számunkra, hogy utaljunk-e a nyilvánvaló rémhírek, az egyes események valódi, pontos időpontjának jegyzetbeni korrigálására. Miután azonban Magyarország II. világháború alatti történetére és Budapest 1944-45. évi ostromára vonatkozóan olyan pontos feldolgozások állnak rendelkezésünkre, amelyekből az egyes kérdésekről könnyen lehet tájékozódni, fölöslegesnek éreztük jegyze180