Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

házigazgató személyében. Teljes erővel hozzákezdtek az új híd szigeti hídfő-lejáró-garázs építményének kivitelezéséhez. Budapest megnövekedett vízigényének biztosítása céljából a Vízművek több ponton is kútfúrási-építési munkákat kezdett el. Elkészült a sziget Margit-híd felőli bejáratánál létesített légvédelmi toronyépület. Az év nagyrészében építkezési munkák jellemezték a sziget külső képét: a már említett nagyobb volumenű munkálatokon kívül folytonosan végezték az árvízvédelmi, csatornázási, strandbővítési és melegvízfeltárási munkákat. Az év végén kedvezően alakult a szigettársaság pénzügyi helyzete. A bevételek majd elérték a 2 millió P-t, a bruttó nyereség pedig a 600 000 P-t. E helyzetben már vállalni lehetett a válság éveiben kapott kedvezmények visszaadását. így a Közmunkatanácsnak az esedékes 8,5%-os bérfizetést és a dollárkölcsön kamatának második 50%-át. Hasonló kedvező eredménnyel zárult az 1942-es év is. A 2,5 milliós bevétel 0,6 milliós bruttó felesleget eredményezett. A háborús viszonyok kihatásai azonban már a sziget mindennapi életében is megfigyelhetők voltak. Az év kora őszén Budapestet ért két légitámadás a szigeti látogatók körében nagy ijedelmet váltott ki. Megkezdődtek a honvédelmi igénybevételek: amikor Bornemissza Gergely utászzászlóalj-parancsnok alakulata a Hajógyári szigetet s a Margitsziget Rt. bérgazdaságát „megszállta" az igazgatóság legfeljebb csak a fölött méltatlankodott, hogy az igénybevétel minden „előzetes megbeszélés" nélkül történt. De a bérgazdaság lefoglalása csak első lépésnek volt tekinthető: a háború közeledtével a honvédség rendre lefoglalta a szállodaépületeket honvédségi kórházak céljaira, sőt különféle építkezéseket is végzett. A megvalósult tervek között említhetők a 26 dunai csőkút elkészülte, a Madách-téri irodák megvétele, a későbbi Dagály-utcai strandfürdő terveinek véglegesítése, az új Dobogókő-i szállodatervek elkészülte. Bevezették a strandfürdőbe a szigeti gyógyforrások vizét is. Szóba került a szigetet a budai városoldallal összekötő Duna-alagút építése is. 1943-ban a 3,6 milliós P-s bevétel 1,1 millió P bruttó felesleget hozott. A Dagályfürdői próbafúrások eredménye: már 116-123 méter mélységből percenként 6000 liter, 42 °C hőmérsékletű gyógyvíz tört fel. Egyébként ez évben a dobogókői munkák kötötték le az igazgatóság figyelmét: elkészült a Szent Margit üdülő, befejeződött a turistaház bővítése és a regionális vízmű kiépítése. Az év végén készített leltár a Margitsziget Rt. tiszta vagyonát 14,5 millió P-ben adta meg. A háborús években az igazgatóság három tagja is elhunyt. A sort Metzler Jenő MOKTÁR-vezérigazgató nyitotta meg, őt követte az 1920-as évek híres bethlenista várospolitikusa Kozma Jenő ügyvéd, majd Wälder Gyula műegyetemi tanár távozott az élők sorából. A nagy politikai viharokat átvészelt Peyer Károly is egy időre kiesett; az 1944. május 28-i közgyűlésen eltűnéséről tettek bejelentést. Ő azonban még a későbbiekben szerepelt a szigettársaság életében. Új igazgatósági tagnak választották meg Schöffer Aladár MOKTÁR-vezérigazgatót és Morvay Endre alpolgármestert. 1943 nyarán ünnepelte meg Herendy (Hrich) József ügyvezető igazgató 35 éves szigeti szolgálati jubileumát. Kétségtelen, hogy a RakovszkyKeblovszky harácsoló-hozzánemértő vezetőség távozását követően ő volt a pozitív szigeti változások nagy részének kialakítója és végrehajtója. Méltán érdemelte meg a 10 000 P rendkívüli jutalmat, melyet az igazgatóság ez alkalommal megszavazott számára. 1944 nyarán a sziget egykor nyüzsgő élete megszűnt. A főváros fölött ezrével jelentek meg a halált hozó ellenséges gépmadarak. Az így támadt zaj és dübörgés nem az életet 154