Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

után, azonnal bérbeadta a Teátrum Magyar Ünnepi Játékokat Szervező Kft-nak, amely a szezon folyamán 51 előadást rendezett s amelyen 163 000 fő vett részt. A kormányzat „szociális'' törvényhozásához igazodva új munkáslakásokat építettek és 39 alkalmazottat neveztek ki, ill. léptettek elő. A háborús előkészületek jegyében megkezdték a sziget légoltalmi berendezéseinek kiépítését. 1939-ben a bevételek a látogatottság mérséklődése ellenére emelkedtek, bár a nyereség a színház saját kezelésbe vételével összefüggésben jelentkező veszteség miatt csökkent és csak 400000 P-t tett ki. Ez évben újabb strandbővítésbe kezdtek; parkolókat, autóutakat építettek. Megkezdődött a sétányok rendezése is. Felállították Tompa Mihály költőnk szobrát, amely Pásztor János alkotása volt. Új mozzanatként jelentkezett a sziget életében az óbudai Árpád híd építése, amelynek során a sziget északi csúcsát 170 méterrel meghosszabbították, s impozáns terv készült a szigeti lejáró hídfő kialakítására. Az Első Dunagőzhajózási Társaság Óbudai Nagyszigeti bérletének lejártával összefüggésben tárgyalások kezdődtek a főváros és a társaság között az óbudai sziget megvásárlására. E tárgyalásokba a Margitsziget Rt. is bekapcsolódott, mint érdekelt, mivel gazdasága az óbudai szigeten volt. Felmerült egy olyan megoldás terve is az óbudai sziget jövőjével kapcsolatban, hogy ott a Margitsziget példája nyomán hasonló nagy parkot alakítanak ki a budapestiek kirándulási-sportolási lehetőségeinek javítására. A háború - az óbudai szigeten lévő német irányítás alatt álló hajógyárat első osztályú hadüzemmé nyilvánították - vetett véget a sokat ígérő tárgyalásoknak. Ez évben részletesebb adatokat közöltek a korábbi évek bevételi feleslegeinek hovafordításáról is. Ezek szerint a szigeti háramlási tartalékalapot 1,2 millió P-re növelték s a tisztviselői nyugdíjalap összege meghaladta a 200 000 P-t. A második világháború 1939 szeptemberi kitörése vetett véget a sziget életében legpozitívabbnak tekinthető időszaknak. A háborúkezdést követően a Margitsziget forgalma visszaesett, 1940 és 1941 telén a rendkívül zord időjárás és az árvizek káros kihatásai okoztak gondot, de 1941 nyarától az átmenetileg az ország határaitól eltávolodott harci cselekmények oda vezettek, hogy Budapest ismét a csalóka háborús konjunktúra előnyeit élvezhette. 1944 tavaszának végén megkezdődtek a nagy pusztítással járó légitámadások s a háború lángtengere is egyre közelebb került a magyar fővároshoz. A háborús események végül Budapest körülzárásával és nyolchetes ostromával jutottak tetőpontjukhoz. A Margitsziget és a szigettársaság története is a felsorolt események jegyében alakult, amint azt a szigetforgalmi adatok is tanúsítják: 152