Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

területen a látogatottság száma folyamatosan nő - 1928-ban csak 183 000 belépő van mégis inkább arról a jelenségről ad számot ez a növekedés, hogy egyre kevesebb budapesti lakos engedhette meg magának akár a belföldi, akár a külországbeli vízparti üdülést, s ezért a hétvégén a szigetet kereste fel. Az uszoda kihasználtsága kisebb hullámzásoktól eltekintve, lényegében azonos. Itt főként a középiskolás diákok rendszeres megjelenése tette ki a látogatók zömét. Az albérletek - szállók, fürdők, ásványvízüzem, vendéglátóhelyek - bevétele szinte párhuzamosan alakul a látogatottsággal. A gazdaság és kertészet bevételi adatai az egyes évek időjárási és piaci árviszonyaitól függően változtak. A igazgatási költségek lényegében függvényei a szigeti rendezvényeknek. A kamatteher a kölcsönök visszafizetésével párhuzamosan folyamatosan mérséklődött. Az egyes évek eseménykrónikája a következőképpen alakult: 1935-ben az igazgatóság tagjai között új nevek fordulnak elő

92

. Dr. Álgyay-Hubert Pál a Közmunkatanács alelnökeként, dr. Lamotte Károly a főváros képviseletében került be az igazgatóságba. Ez évben folytatódott a Nagyszálló szépítése, megkezdték a szigeten körbevezető autóút kiépítését; nyolc holdnyi területen, azaz majd 50 000 m

2-en, befejezték az ún. Sziklakert kialakítását; felépítették és üzembe helyezték a marosvásárhelyi zenélőkút - Bodor Péter hajdani székely ezermester alkotásának - mását, s megkezdték egy új gyógyforráscsoport kutatási-próbafúrási munkálatait, amelyek nagyban igazolták a hozzájuk fűzött reményeket. A mélyből 71-72 °C forró víz tört fel percenkénti 34 hektoliter mennyiségben. Sikerült a sziget csúfságát okozó latrinák és nyílt WC-ék bontása s helyettük megfelelőbb megoldások kivitelezése. Az igazgatóság nagyszabású további fejlesztési terveket dolgozott ki, amelyek között szerepelt: új gépkocsiparkolók létesítése, további bontások, a strandfürdő bővítése, öt új csónakház helyének kialakítása, a közvilágítás javítása és a szigeti hajójáratok felújításának kezdeményezése állt a fejlesztési tervek tengelyében. 1936-ban a fokozatos fejlesztés újabb eredményekkel gazdagította a szigetet. Megkezdte rendszeres üzemét a kormányzó feleségéről Magdának elnevezett új gyógyforrás, amely mellé ivócsarnokot is építettek, új klubházak létesültek, a tervpályázaton sikert aratott Masirevich-tanári elgondolás alapján, megindult a hajóforgalom a szigettel folytatódott a strandbővítés, a vízmű és elektromoshálózat korszerűsítése. A Margitsziget Rt. bevételei első ízben haladták meg az egymillió pengőt. A nyereség megközelítette a 20 000 P-t. Az elhunyt Buzáth polgármester helyett Lamotte Károly alpolgármesterként jkerült be az igazgatóságba. A kereszténypárt részéről Bocsáry-Spur Kálmán lépett be új tagként. Az 1937-es nagy fellendülés - 1,4 millió P bevétel, 0,5 millió P nyereség - további beruházásokat tett lehetővé. A strandfürdőbővítés 8000 főnyi új befogadókapacitást eredményezett és elkészült a hullámfürdő is. Megkezdték a szabadtéri színpad építését, a szigeti romok feltárását és környezetük szépítését. Folytatódtak a bontások. Szeptember elsejétől a BSzKRt Autóbuszüzeme bonyolította a szigeti forgalmat (a Közmunkatanács saját autóbuszforgalmi koncessziója lejárt s ez a megoldás kedvezőbbnek mutatkozott). Az igazgatóság éves jelentésében hangoztatta, hogy három év alatt több mint egymillió P-t ruháztak be, és a szigeti kölcsönterheket 180 000 P-re csökkentették. 1938-ban másfél milliós bevétellel szemben csak egymilliós kiadás állt; a nyereség majd elérte a 900 000 P-t. Az év kétségtelenül leglátványosabb szigeti eseménye a szabadtéri színpad munkálatainak befejezése volt. Az óvatos igazgatóság a színpadot, elkészülte 151