Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

lépés szakítást vont maga után Gömbös és Bethlen között, az utóbbi kilépett a kormánypártból. Gömbösek választási győzelmük érdekében a legszélsőségesebb demagógiától sem riadtak vissza. Bornemissza Géza újdonsült kereskedelemügyi miniszter, Gömbös un. reformpolitikájának legodaadóbb híve egy választási beszédében a következőképpen jellemezte a Bethlen-korszakot: „A konszolidáció tízéves uralma kizsigerelte a magyar nemzetből a gazdasági erőt. A konszolidáció négymilliárd pengős adósságot produkált és ezzel a négymilliárddal állított magának terített asztalt, amelyen minden jó volt, de a népnek és az utána következő generációnak csak morzsák jutottak. A négy milliárd egyrészét kisíbolták az országból, jó része pedig azoknak a kezén van, akik a hatalmat nem a nép, de saját önző érdekeik javára használják".

87 E megállapítások, bármely forrásból is erednek, kitűnő értékelését adják nemcsak a konszolidációs időszaknak, hanem a Margitsziget Rt. keretei között 1927-1934 időszakában folytatott gazdálkodási gyakorlatnak is. Gömbös sikerrel alkalmazta a választásokon a Bethlen által kidolgozott nyűtszavazásos megfélemlítési módszereket, s nagy fölénnyel győzve, saját párthíveiből állította össze az új kormánypártot s szerzett abszolút többséget a parlamentben. Bethlen ugyan bejutott, de híveinek többsége, így Rakovszky is kibukott az országgyűlésből. Ezek után senki számára sem volt meglepetés, hogy amint Gömbösek figyelme eljutott a Közmunkatanács, az idegenforgalom és a Margitsziget régióihoz, Rakovszkynak azonnal mennie kellett. 1935. október 25-én a Margitsziget Rt. „részvényesei" rendkívüli közgyűlésre jöttek össze. Határozatuk alapján dr. Rakovszky Iván cégjegyzési jogát 1935. november 18-án a cégbíróság törölte s egyben nagybessenyői Bessenyei Zénó országgyűlési képviselő és FKT-elnök igazgatósági és cégjegyzési jogosultságát bevezette.

88 Rakovszky távozása után derült ki, hogy mintegy utolsó „dobásként" Keblovszky ügyvezető igazgatói szerződését tíz évre meghosszabbította, ahogy az ellenzéki sajtó írta: „Kétszázezer pengő újabb nemzeti ajándék a Szt. Margitsziget Rt. igazgatójának". A változott viszonyokra jellemzően a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága „példás gyorsasággal" alig tizenegy hónap múltán a jogszerűen ugyan kifogástalannak tekinthető szerződést megsemmisítette.

89 Természetesen ez utolsó szigeti közjátéknál nemcsak arról volt szó, hogy Gömbösek egy nekik nem tetsző, más politikai csoporthoz tartozó vezetőt távolítsanak el, hanem arról is, hogy Gömbösek éppen az ellenforradalmi rendszer és saját bázisuk ingatag, elégedetlen volta miatt nem mondhattak le az országban létező mintegy 620 közüzem gazdasági-társadalmi és politikai súlyából eredő előnyök kihasználásáról. Intézkedés-sorozatukat követően a nagy horderejű közüzemi hálózat már nem egyes politikai és gazdasági személyiségek hatalmi meggazdagodási céljait, jobb esetben egy párt uralmi célkitűzéseit szolgálták, hanem a közüzemek nyújtotta lehetőségek és előnyök szervezett formában kerültek felhasználásra az ellenforradalmi rendszer összérdekei szempontjából.

90 149