Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

Először 1932-ben az Ásványvízüzem kezeléséről mondtak le. 150 000 P alaptőkével megalakították a Szent Margitszigeti Ásványvízüzem Rt-ot, amely mindjárt az első üzletévben majd 21000 P veszteséget „termelt". Igaz ugyan, hogy az alapítók között még ekkor ott találhatók Rakovszky bizalmi emberei, mint Keblovszky igazgató és a mindenható jogtanácsos, Kovácsy Dénes is. Az Ásványvízüzem akkor vált nyereségessé, amikor Keblovszkyék kivonulni kényszerültek a vezetőségből.

78 Rakovszkyék újabb húzása a szálloda-fürdő kombinát bérbeadása volt egy magántőkés érdekcsoportnak. 1933-ban alakult meg a Palatínus Park Rt. 500 000 P alaptőkével. Vezére egy pénzes szállodai szakember, Gelléri Mihály, de a másik két igazgató sem kevésbé érdektelen személy: if}, nagybányai Horthy Miklós és az újgazdag pesti tőkés Schulz Armand. Az új bérlőtársulat tárgya: a Margitszigeten lévő Palatínus szálloda-szanatórium, a Dália és Margaréta szállodák, a Piccadilly étterem, a Póló kávéház, a Normál gyógyfürdő és a sziget felső részén fekvő további ingatlanok bérbevétele, azok modernizálása és hasznosítása, Sportes szórakoztató intézmények felállítása. A Palatínus Park Rt. alaptőkéjén felül még mintegy félmillió pengőt használhatott hitelként s bár az első, 1934-es üzletévet szintén veszteséggel zárta, a vezetőség személyi összetétele mintegy garanciát nyújtott a későbbi lukrativ üzemeléshez.

79 A Rakovszky-Keblovszky vezetőség kiárusítási manővereit joggal kritizálta a korabeli ellenzéki beállítottságú sajtó: „A Közmunkák Tanácsa az ötmillióért megvásárolt részvénypakett átvételét annak idején azzal indokolta, hogy a szigetet egyre növekvő idegenforgalmunk szolgálatába kívánja állítani és európai színvonalra emelni. Azóta csaknem tíz esztendő telt el és azt látjuk, hogy bár ma már 10 millió pengő kölcsön terheli a vállalatot, az európai színvonalból semmi nincs és lassanként a magántőke kezére kerülnek mindazok a vállalatok, amiket a közületi érdekeltségű részvénytársaság nem tudott reorganizálni".

80 Rakovszkyék saját tehetetlenségük és a kényszerítő körülmények miatt adták sorra bérbe a szigeti létesítményeket. Üzleti politikájuk 1927-től kezdve a sziget forgalmának kedvezőtlen alakulása miatt, meg a magas kamatozású lényegében infrastrukturális célokra felvett beruházási kölcsön terhei és saját tékozló - egyéni meggazdagodásra irányuló - vezetési gyakorlata következtében a veszteségek egyre növekvő halmazát eredményezte. 1924-ben 223 000 P, 1928-ban - a válság előtti legkedvezőbb látogatottsági adatokat felmutató évben - 73 000 P, 1929-ben 440 000 P, 1930-ban 123 000 P, 1931-ben 191000 P, 1932-ben 192 000 P, 1933-ban pedig 197 000 P veszteséggel zárták az üzletévet. A veszteségek halmazát növelte az egyéni meggazdagodás vágya által diktált vezetői nyerészkedési gyakorlat. Rakovszky belügynimiszterinyugdyamellett felvette aFővárosi Közmunkák Tanácsa elnöki, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöki és a Szent Margitsziget Rt. elnöki fizetését és egyéb járandóságait. Ezeken a tisztségeken kívül Szabolcs megyei képviselőként elnöke volt az egyik képviselőházi bíráló bizottságnak és a közjogi bizottságnak, tagja volt a pénzügyi, a véderő- és a zárszámadási bizottságnak. Ez utóbbi tisztségeiből kifolyólag is különféle díj ázásokban és költségtérítésekben részesült. Felesége erdélyi birtoka révén is jövedelemhez jutott. Az ellenzéki sajtó több ízben élesen bírálta a szigeti vezetőség közpénzeket kisajátító magatartását. „A százezres deficit a vezető alkalmazottak horribilis fizetéséből jön létre. 33 alkalmazott 170 378 P fizetést kap. Ezek közül két igazgató - egy ny. belügyi titkár és egy volt országgyűlési 10 Tanulmányok XXIV. 145