Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

nőügyben is. Lefizetik a pénzt, megkapják a szerencsejáték magyarországi monopolszerű koncesszióját. Nem a két érintett félen múlt, hogy ez az ügylet - Lukács bukása miatt már nem sikerülhetett. A sziget urai még ezek után sem tettek le a játékbank vágyálmáról. A kaszinóépület káprázatos tervei fejében Körössy Albert hazai és Camoletti svájci műépítészeknek 120 000 K-át utaltak ki azzal, hogy azt „előlegként tekintsék azon esetre, ha a kaszinóépítkezés mégis kivitelezésre kerül". Ezt követően Hoepfner Guido építési szakértő véleményét 21674 K 63 fillérrel díjazták. Közben megjelent a szigeten a magát titokzatosan „svájci csoport"-nak nevező érdekeltek képviseletében bizonyos Várady ügyvéd. Az előírásoknak megfelelően a részvények 1/8-át letétbe helyezve - a törvényes határidőn belül - a közgyűlés összehívását kérte. Várady egyidejűleg az igazgatóság több tagja ellen hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt a Budapesti Királyi Ügyészségen büntető feljelentést tett.

27 Az igazgatóság berkeiben óriási riadalom támadt. Magyar Lajos igazgatósági tag felszólalását követőleg kitört a pánikhangulat. Bejelentette ugyanis, hogy tekintettel a Margitsziget Rt.-nál beállott változásokra, továbbá arra, hogy a közelgő közgyűlésen a társaság sorsát érintő nagyfontosságú határozatok várhatók, az őáltala és a Pfyffer által képviselt Ritz-csoport közreműködése feleslegessé válik. Ennek folytán egyidejűleg (1914. január 7-én) mindkettőjük igazgatósági tagságát a Részvénytársaság rendelkezésére bocsátja. Tény, hogy a Margitsziget Rt. igazgatása csákiszalmája lett. A Burcher Ferenc vezérigazgató helyettesítésébe csöppent Molitorisz Gyula szigeti felügyelő hajmeresztő tényeket jelentett be. A trezorkulcsot az ügyvezető igazgató sohasem tartotta magánál. Annak kezelését a pénztárosra bízta, akárcsak a jegykészleteket. Az Rt. üzeleti könyvei sohasem voltak elzárva. így fennállott az a veszély, hogy azokhoz bármikor bárki hozzáférhetett. Az okmánytár összevissza volt dobálva, és a legfontosabb okmányok nem voltak a helyükön. A gombamódra elszaporodott szabálytalanságok mellett napvilágra kerültek a Burcher által elkövetett személyi jellegű visszaélések is, aki kalandjait megkoronázva feleségül vette a Szent Margitsziget Rt. gépírókisasszonyát; legalábbis a „társaság terhére eszközölt" lakásberendezését ezzel indokolta. Gyanús üzelmei között szerepelt, hogy amikor arra kapott megbízást, hogy 400 000 K-át az Általános Forgalmi Bank Rt.-nál helyezzenek el Tiborral, azt nem oda, hanem az Általános Forgalmi Rt.-hoz juttatták. Ugyanide további 60 000 K újságpausálét. Illetéktelen eljárásuk következtében a Margitsziget Rt. 675 db forgalmi részvényt vásárolt feleslegesen; miáltal azt egymillió K-nál nagyobb összeggel megkárosították. Egy bizonyos dr. Lakatos Viktor 3000 K-ás munkadíjjal szerepelt a társaság elszámolásaiban, amit nevezett soha nem kapott kézhez, mert Burcher és Tibor igazgatók a pénzt elsikkasztották. Miután a játékkaszinó ügye nem volt „pillanatnyilag" aktuális, az általános figyelem a Margitsziget partfeltöltése, egyesítése, az új nagy területek révén elérhető profit felé fordult. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa azonban ekkorra már elérkezettnek látta az időt arra, hogy a Margitsziget Rt. körmére nézzen; márcsak azért is, nehogy a világgá kürtölt botrányok ódiuma ráháruljon. A partfeltöltés el sem sorolható fondorlatos fordulatai során a Gregersen cégen kívül nemcsak a Walla József Cementárugyár Rt., hanem a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. is szerepelt. Közöttük a „Pontozatok" című irat szerint a kereken 200 000 K-ás vállalkozási nyereség úgy oszlott meg, hogy abból az 124