Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

varróasztal tervrajzát közli Szabolcsi H.: Magyarországi bútorművészet a 18-19. sz. fordulóján. Budapest, 1972,345. ábra. Az idézett hirdetést Vogel tette közzé. (Tudósítások, 1814, 26. További példák: „Ein zwerg-Fortepiano mit zwei Mutationen und Fagott" VOPZ, 1805, 90, 1173.; „Fortepianok külömbféle formájúak" (Tudósítások, 1812. jan. 11, 40); Schlick állózongorákat hirdetett (VOPZ, 1830. nov. 14.) 22. Ez az idézet és a további jelöletlenek is: Malovetzky-Dömény 1826. 23. Dél-Németország és a bécsi iskola, tehát Pest és Buda is. 24. A mutációkat, másnéven a változatokat húzókkal, térdemelőkkel vagy pedálokkal működtették. A leggyakrabban alkalmazott változat a piano: a húrok és a kalapácsok közé becsúszó szövetcsík, vagy a billentyűsor eltolásával, akár fokozatként is, bekapcsolható „due chorde" és „una chorda"; a forte: a tompítok felemelésekor összezúgó húrok; a fagott a basszushúrokon fekvő pergamen cső a hangoknak zizegő hangot adott; és a hárfa a húrokra fektetett pamutrojt csökkentette a fémhúrok zengését. Mindezekhez néha csengő és dob is társult, ezt a szerkezetet a magyar zongorakészítők török muzsikának hívták. 25. Johann Andreas Stein (1728 -1792), augsburgi orgona- és zongorakészítő a csapómechanika kiváltószerkezetét tökéletesítette azáltal, hogy a korábban használatos kiváltóléc helyett, minden billentyűhöz külön kis nyelvet alkalmazott. 1770-ben konstruált szerkezete (Prellzungenmechanik) képezte az alapját a később népszerűvé vált bécsi mechanikának. A szellemes technikai megoldás önmagában azonban nem volt elég, ehhez a zongorakészítő szorgalmának is társulnia kellett. Mindezt szemléletesen írja le Mozart egy 1777-ben kelt levelében: „Mielőtt még láttam volna valamit Stein munkáiból, Späth zongoráit kedveltem a legjobban. Most azonban Steinéit kell előnyben részesítenem, mert tompításuk sokkal jobb, mint a regensburgiaké. Ha erősen megütöm, akár fekve hagyom, akár felemelem az ujjam, a hang, amint megszólaltattam, abban a pillanatban eltűnik. Bárhogy nyúlhatok a billentyűkhöz, a hang mindig egyenletes. Nem rezeg, nem erősebb vagy gyengébb és egyáltalán nem marad ki, egyszóval minden egyenletes. Igaz, hogy ilyen zongorát nem ad 300 forinton alul, de szorgalma és fáradsága, amit reá fordít, megfizethetetlen. Hangszereinek főleg az a sajátsága másokkal szemben, hogy [újfajta] kiváltással készülnek. Minden századik ember sem állna oda ezzel vesződni, de [ilyen tompítás] nélkül lehetetlen, hogy egy zongora ne rezegjen vagy ne zúgjon utána. (...) Ha egy ilyen zongorával elkészül - mint ahogy saját maga mondta nekem - mindenféle passzázsokat és futamokat, ugrásokat próbál és addig fúr-farag és dolgozik rajta, amíg a zongora mindenre képes. Mert ő csak a zene javáért dolgozik és nemcsak egyedül a saját haszna miatt." A levelet közli: Komlós K: Az új kalapácszongora a 18. századi német szakirodalomban. Muzsika, 1986. nov. 12-17. 26. 1830-ban egy budai orgonaépítő orgonával egybeépített, öt változatú zongorácskát készített. „Eine Zimmer Orgel samt Queer Fortepiano mit fünf Mutationen und fünf registern sind in Commision zu Ofen in der Wasserstadt Hauptgasse Nr. 124 um billigen Preis zu verkaufen" (VOPZ 1830/19). Több hangszerkészítő hirdeti, hogy hangszereit a szükséges és szokásos mutációkkal látja el, Pl. Vogel: „akár török muzsikával, akár a nélkül" (Tudósítások 1814). Lásd még: Zongorakészítők jegyzéke: Augustin K. Andreas Streicher véleménye szerint a valóban jó és érzékeny fortepiano játékosnak, ha jó a hangszere, nincs szüksége ilyen berendezésekre. A kiváló zongorakészítő és zongoraművész egy füzetet készített .Ausschließend nur für die Besitzer dieser Instrumente" (Streicher 1801). 27. „Neue, gut ausgespielte Piano Fortes" (VOPZ 1810/63); „überspielte und alte Instrumente" (VOPZ 1830/19); stb. 28. Hagyatékában 24 félig kész, 72 befejezett és további kölcsönzongorákat találtak (Isoz 1936). 29. Leyrer boltjában a bécsi Andreas Stein készítményei 360, és 540 Ft-ba kerültek, egy kis asztalzongora ára 140 Ft volt, Janitschek zongoráit 230, illetve 280 Ft-ért árulta. (VOPZ 199