Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gál Éva: Buda környéke a töröktől való visszafoglalás idején = Die Umgebung von Buda (Ofen) zur Zeit der Rückeroberung von den Türken 77-99

jük, hogy a valóságban jobb volt a helyzet, mint amit a mindenkori dicalis összeírások tükröznek. A Buda környéki terület viszonylag gyors újjáéledésének egyik magyarázata, hogy ezen a vidéken az élet folyamatossága a másfél évszázados török uralom idejében sem szűnt meg; jóllehet a települések száma megfogyott és a népesség megritkult, a megmaradt lakosok lényegében az egész területet „élték": szántották, kaszálták a pusztafaluk földjét, használták erdeiket, néhol még szőlővel is beültették (mint a tótfalusiak Tahi, a pócsmegyeriek pedig Leányfalu dombjait). Buda környékén tehát 1686 után nem teljesen puszta földön kellett új életet teremteni. A másik ok a terület kedvező gazdaságföldrajzi fekvésében keresendő. Buda közelsége - az ostromok és a sűrű seregjárás idejét leszámítva - előnyös volt a környező helységek számára: a katonaság és a gyarapodni kezdő polgári lakosság szinte korlátlan felvevőpiacot jelentett a környék mezőgazdasági termékei számára, s a két város - Buda és Pest - igen sok munkaalkalmat is nyújtott a falvak lakosainak. A Budán és környékén már a 17. század utolsó éveiben újjáéledő és gyorsan fejlődő szőlőtermesztés állandó keresletet támasztott a munkáskezek iránt. Tűzifában és épületfában is igen nagy fogyasztó volt a két város, különös tekintettel a meginduló újjáépítésre. Mindezek a tényezők hosszabb távon erősebben hatottak, mint a háborús pusztítások és a lakosságot megnyomorító katonai terhek. Ezek tették vonzóvá a Buda környéki területet az új telepesek számára, akiknek révén a lakosság már a 17. század vége felé, tehát alig egy évtizeddel Buda visszafoglalása után, lényegesen megnőtt. A lakossággyarapodás pedig, lehetővé téve az intenzívebb gazdálkodás térhódítását, gyorsítólag hatott a terület regenerálódására és fejlődésére. RÖVIDÍTÉSEK Acsády 1897 Acsády L: Magyarország három részre oszlásának története 15261608. (A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor, V. k. Bp. 1897.) BpR Budapest Régiségei Földváry 1898 Földváry L.: Adalékok a Duna melléki ev. ref. egyházkerület történetéhez, I. k. Bp. 1898. Gá/1979 GálÉ.: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig. TBM XXI (1979) 105-146. Garády 1931 Garády S.: Egy budai polgár feljegyzései. História, 1931 (Pest-budai emléklapok) 115-133. Gárdonyi 1936 Gárdonyi A.: Buda és Pest keresztény lakossága a hódoltság alatt. TBM V (1936) 13-33. Gárdonyi 1945 Gárdonyi A.: Óbuda és környéke a középkorban. BpR XIV (1945) 573-588. Iványi 1905 IványiB.: Egy 1609-es összeírás. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle XII (1905) 383-384. Káldy-Nagy 1977 Káldy-Nagy Gy.: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. 94