Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gerelyes Ibolya: Török leletegyüttesek a budavári palotából, 1972-1981 = Türkische Fundkomplexe aus dem Burgpalast von Buda, 1972-1981 21-75

tesből

121

, valamint a budavári palotából.

122 A közölt analógiák alapján az edény elterjedésének korát a 17. század elejére - első felére tehetjük. f) A 78/4 lelőhely fazekainak „c" csoportjában már említett kívül sötétszürke, belül barnásvörös színű kézikorongon készült edényeket sorolhatjuk ide (ltsz: 82.493.1-2). A fokozatosan hasasodó edény teste legnagyobb szélességét vállánál éri el, majd rövid nyaka hirtelen szűkül össze. Kiugró pereme egyenesre levágott (11. kép 9). Ez az edénytípus a hódoltsági területen elsősorban a Déldunántúlon fordul elő. A Balaton vonalától északra, illetve keletre csak egy-két szórványos előfordulása ismert. Párhuzamaik elemzése balkáni származásra utal. Magyarországi elterjedésük a tárgyalt korszakban nagy számban betelepülő balkáni-délszláv népességhez köthető.

123 Meritőedény Az eddig közölt leletanyagban párhuzam nélkül álló a 82.610.1-3. ltsz., kívül-belül mázas, füles meritőedény.

124 Sütőtál Néhány töredék került elő (Ltsz: 82.606.1-3). A sütőtál a hódoltság korának jellemző lelete, előfordulása több helyről ismert, pl.: Szolnokról és Egerből.

125 A 81/2 lelőhely anyagát két különálló részre kell bontanunk. A függesztőfüles tálak, valamint a fazekak „b" és „c" csoportjába tartozó edények a török kor utánra keltezhetőek. A török kori leletanyag e tény ismeretében, valamint a felsorolt párhuzamok alapján a 17. század második felére keltezhető. //. lelőhely (1. kép 14) Talpastál Egy darab világosbarna anyagú, belül sárga mázas talpastál került beleltározásra. Alacsony talpgyűrűn mélyöblű, szája felé erősen szélesedő tál ül. Legömbölyített pereme alatt kívül négysoros hornyolat (Ltsz: 72.233.122). Korsó A 75/19 lelőhelyen elemzett szürke színű, besimított külső felületű („a" csoport) korsók közé tartoznak a 74.125.7-8-9. ltsz. bepecsételt díszű töredékek. 35