Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gerelyes Ibolya: Török leletegyüttesek a budavári palotából, 1972-1981 = Türkische Fundkomplexe aus dem Burgpalast von Buda, 1972-1981 21-75

Fazék a) A 75/14 lelőhelyen elemzett „galléros" peremű fazék (Ltsz: 85.244.2). b) A gödör anyagában két darab kétfülű, hengeres testű, vízszintesen kifelé hajló peremű, durva megmunkálású fazék volt (ltsz: 83.337.6-7). Elemzésüket a 81/2 lelőhely anyagának tárgyalásánál végezzük el. A 77/8 lelőhely anyagát az itt előkerült pénzérmék, valamint az analóg darabok a 17. század elejére - első felére keltezik. 78/5. lelőhely(l. kép 9) Talpastál Vörös agyag. Külső oldalának felső részét sötétzöld máz fedi. Belül világos, sárgászöld alapon sötétzölddel kontúrozott és barna mázpettyekkel díszített sgraffito minta. A tál öblében négy koncentrikus kör által keretelve hármas levéldísz, ezek belsejében ugyancsak bekarcolt díszítés. A tál felső oldalán hat kör alakú, bekarcolt levél, benne hullámvonal díszítés. Alacsony, csonkakúp alakú talpon, félgömb alakú tál ül (ltsz: 85.233; 3. kép 2). Pontosan ugyanilyen minta látható a Kaposváron előkerült, kívül-belül sgraffito díszes talpastál belsejében.

109 A belgrádi leletanyagból két ilyen talpastálat közöltek.

110 Ugyancsak ismert e motívum Bulgáriából is. A Várna melletti Sultanci faluban, az ásatok által a 17. század második, a 18. század első felére keltezett fazekaskemencéből kerültek elő hasonló tálak.

111 Korsó A szürkére égetett, szűk nyakú füles korsó, szokatlanul kisméretű, tölcséres szájkiképzésével formailag a késői néprajzi anyaghoz áll közel (ltsz: 85.222.5). Kályhaszemek A gödörben három azonos típusú kályhaszem került elő (ltsz: 85.222.1-2-3). Mindhárom vörös agyag, belső oldalát és peremét zöld máz fedi. Kupa alakú testük kissé lapított, középen élesen kiugró borda két részre tagolja. Széles, vízszintesen kihajló peremükön ötsoros sekély bordázat fut körbe. Pontosan ilyen darabok kerültek elő a 81/2 lelőhelyen is (14. kép 3-4-5). E kályhaszem típus a hódoltság egész területén szinte mindenütt fellelhető, sőt a korszakban az egész Balkánon elterjedt. A magyarországi párhuzamok közül csak a keltezhetőeket említem: ismerünk Esztergomból a 16. század második feléből, a Tabánból a 17. század elejéről, Dunaföldvárról a 17. század első feléből és Egerből a 17. század második feléből.

112 Ilyen kályhaszemekből rakott, csaknem ép kályhát tártak fel Belgrádban.

113 E típus bulgáriai párhuzamaira Fehér Géza hívta 32