Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334

három kabinetben voltak elhelyezve, a későbbi korszakokban keletkezett oklevelekkel együtt. A privilégiumokból, törvényekből, egyéb oklevelekből összeállított válogatás, valamint az eredeti példányokból és másolatokból összeállított pecsétgyűjtemény mutatja, hogy uralkodása folyamán hogyan gyakorolta és mely periódusokban kikkel osztotta meg a hatalmat Zsigmond. Ugyanezekben a kabinetekben volt látható a jeles Zsigmond-kori városi építkezések egy sor dokumentuma is. Az itt jelzett építkezések sem tartoznak mind egyazon periódushoz, némelyikükön hosszú évtizedeken át folytak az építési munkák, de egy részük keletkezése, vagy átépítésük elindítása talán épp a következő - második - periódus végén kiadott városi dekrétum következménye. Az itinerárium-sorozat második térképének - az 1937-1405 közötti időszaknak - a tanúsága szerint Zsigmond a támadó török háborúktól visszavonulva a védekezés álláspontjára helyezkedett, s más területeken akarta rendezni helyzetét. Érdeklődésének homlokterébe a cseh kérdés került, sokat volt távol Magyarországtól, ezért is fokozódott az ellentéte a magyar bárókkal, akik fogságra vetették. Kiszabadulása után, győzelmet aratva ellenfelein, megszilárdította hatalmát. 1405-ben városi dekrétumot adott ki, ami a korábban kifejlődött Buda és Kassa mellet az ország többi városainak fejlődését volt hivatott elősegíteni. A fejlődés egyik legjelentősebb, s sokszor ma is látható dokumentuma épp áz építkezés: a városok régi templomainak újjáépítése, vagy éppen új templomok építése, a városok lakónegyedeinek fejlődése, átalakulása. A kabinetekben kiállított felmérési rajzok, s a kiállítás fő terében bemutatott építészeti részletek, vagy szobortöredékek Buda, Kassa, Kolozsvár, Brassó, Sopron nagyvárosi építkezéseiről, s az épületek kőszobrászati díszítéseiről tanúskodnak. Az 1405-1412 közötti harmadik szakasz Zsigmond uralmának végleges megerősödését tanúsítja. 1408-ban az őt támogató bárói liga tagjaiból Sárkányrendi társaságot alapít, ennek tagjai közé később külföldiek is bekerülnek. Külpolitikájában ezidőben újra a Balkán felé fordul: déli szomszédainak a török elleni ütközőállamok szerepét szánja, s maga mellé akarja állítani azok főembereit. Ebben az időszakban válik Európának rangban első fejedelmévé is, amikor a választófejedelmek 1410-ben a német trónra emelik. A kiállításnak ezen a részén elsősorban a Sárkányrendre, s az uralkodó környezetét alkotó főurakra történt utalás. A Sárkányrend jelvénye - helyenként egyéb rendi jelvényekkel párosítva - megjelenik épületek faragványain, síremlékeken, kályhacsempéken, címeres leveleken, s nem utolsó sorban a talán épp a Sárkányrend tagjai részére készült csont dísznyergek egyikén (MNM). A Sárkányrenddel díszített különféle, itt elhelyezett tárgyak mellett a legjelentősebbeket a kiállítás harmadik, védett részében helyeztük el, mint a Sárkányrend kis ezüst, ill. nagyméretű textil jelvénye (Ny. Berlinből: Kunstgewerbemuseum, és Münchenből: Bayerisches Nationalmuseum), a Sárkányrend lángoló keresztjével díszített nagy bársonydarab Bécsből (Kunsthistorisches Museum), s más, hasonlójellegű rendi jelvényekkel díszített darabok, mint egy sírruha töredéke Reinből (Graz, Landesmuseum Joanneum), és egy vecsernyepalást Tökölről (MNM). A Zsigmond környezetében lévő bárókat - a kabinetben látható, ide vonatkozó oklevelek és pecsétek mellett - elsősorban építkezéseiknek különféle dokumentumai, 306