Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)
TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gerelyes Ibolya: Török leletegyüttesek a budavári palotából, 1972-1981 = Türkische Fundkomplexe aus dem Burgpalast von Buda, 1972-1981 21-75
is, valamint egy formailag közel álló, de kiöntőcsöves példányt Egerből. 85 A budai korsóval csaknem megegyező edényről tudunk Belgrádból. 86 b) A 85.204.6-7. ltsz. darabokat egy csoportba sorolhatjuk. Az előbbi csaknem teljesen ép, nyaka hengeres, tojásdad alakú teste feneke felé erősen összeszűkül. Vállán több soros hullámvonal köteg díszítés. Széles szalagfüle a perem alatt indul. Formájukat és a díszítésmódot tekintve legközelebb az ugyancsak a budavári palotában, a szárazárok 17. század első felére keltezett 2. rétegében talált darabokhoz állnak közel. 87 A hódoltságkori kerámia egyik jellegzetes csoportját képviselik a fent elemzett, szürkére égetett, besimított külső felületű korsók. Már a 16. század 30-as éveiben megjelennek Magyarországon 88 , általánossá azonban csak a század második felében, illetve a 17. század elején válnak. E csoport közvetlen kapcsolatait a balkáni fazekassággal Fehér Géza mutatta ki. 89 Elgondolkodtató tény, melynek magyarázata nyilvánvalóan etnikai okokra vezethető vissza, hogy míg az ország egyes területein, nevezetesen a Déldunántúlon ez a típusú kerámia viszonylag nagy számban fordul elő (pl. Pécsett, vagy Ozorán) 90 , addig más vidékeken - így Szolnokon és Visegrádon - csak néhány töredék, vagy pl. az egri leletegyüttesben egyetlen darab sem került elő. Kancsók a) Jellegzetesen keleti edénytípus a 85.204.3. ltsz. vörösre égetett agyagú, zöld mázas kis kancsó. Teste lapított félgömb, nyaka hengeres, felfelé kissé szélesedő, pereme legömbölyített. Formájában azonos, de mázatlan, valószínűleg félkész darab került elő a 75/15 jelzésű lelőhelyen (6. kép 4; 9. kép 3). E típus párhuzama ismert Esztergomból a 16. század második feléből 91 , a Tabánból a 17. század elejéről 92 , Egerből a 17. század második feléből 93 , valamint közelebbi kormeghatározás nélkül három darab Szolnokról. 94 Balkáni párhuzamként két belgrádi edényt említenénk, melyek közül az egyik a 17. század végére keltezhető. 95 b) A kancsók között említem meg a 85.204.1. ltsz. kétfülű tárolóedényt (10. kép 4). Vörösre égetett agyag, külső oldalát, füleit, és peremét belül sötétzöld máz fedi. Belső oldalát rossz minőségű, sárgászöld máz borítja. Pereme kifelé hajló, legömbölyített, alatta kívül három, vékony vízszintes borda fut körbe. Az edény vállán egy kiugró vastagabb és egy vékonyabb borda, innen indul ki két széles szalagfule. Teste tojásdad alakú, feneke felé erősen összeszűkül. A közölt magyarországi leletanyagban csak egy egri párhuzamát találtam. 96 A közéletien tabáni török gödrök anyagában két, méretében, formájában és színében a budavárival megegyező darab került elő. 97 Ismert egy példány a visegrádi Alsóvár anyagából is. 98 A kétfülű kancsók balkáni párhuzamára a macedóniai anyagban bukkantam. A miénkkel megegyező formát mutat egy Szkopljében, a Hadzsi Musztafa dzsámi feltárásakor talált, az ásató által a 15. századra keltezett edény, valamint több prilepi töredék. 99 Ez a forma a bolgár néprajzi anyagból is ismert. 100 A 75/19 lelőhely anyagát az itt talált 17. század eleji pénzérmék, valamint a fent elemzett edénytípusok alapján a 17. század első felére keltezhetjük. 29
