Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

Beregszászy Lajos mesterjogot kér a pesti városi tanácstól. Magyar nyelvű eredeti irat. 1846. április 20. (BFL-Rel a. n. 15 630) Tekintetes Tanács! Miután alázatosan alul írt mint a Magyar országi Békés mező városából származású, a Zongora készítést Temesvárat megtanulván, ugyan az ide A) alá mellékelt vándorló könyvecske szerint, Pesten Zobel Ferencz Zongora készítő mesternél, egy holnap által legényeskedett, innen pedig elutazván, Temesvárott 1 év 2 holnapig, Bécsben 9 holnapig, Pesten Peter Vendelinnél 1 évig, Szegeden Kovács Istvánnál 2 holnapig Bécsben Simon Josefnál 8 holnap 2 hétig, de külföldön is több ideig dolgozván, végtére Bécsben 844 év óta lakozván, az ide B) alá csatolt bizonyítvány szerint egy Mata Ferencz társaságba kinyert kegyelmes kiváltság levél mellett, magam részire dolgozván művészetemet olly fokra emelem, hogy készítményemet a kiállításban felmutatni képes valék, mellynek következtében is az kir. tiszteletpénzzel kijelentettem. Ennél fogva szerencsémet Magyar honban folytatni szándékozván, E tekintetes tanácsot alázatosan esedezem, méltóztasson engemet helybéli Zongora készítő mesternek kegyelmesen felvenni, mély tisztelettel maradván Pesten Április 28-ik napján 846 évben A tekintetes tanácsnak alázatos szolgája Beregszászy Lajos Zongora készítő Beszámoló a magyar zongorakészítők munkáiról. (Budapesti Híradó: Az 1846-iJáiparműkiállítás. 1846szept. 13) A második teremben továbbá kiállítvák a hazai zongorászok által készített zongorák. Ezek között megdicsérendő legelőször is Pachl Károly pesti zongorász a német színház épületében ki több igen jeles művekkel serénykedik ismeretes hírnevét fenntartani és terjeszteni, mert valamennyi kiállított zongora közt egynek sincs olly kellemes csengő hangja, mint a 9. szám alatt kiállítottaknak, mellyek az első terem ajtaja mellett közelebb állanak úgy hogy erre nézve bátran versenyezhetnek a bécsi zongorákkal, mellyek, mint tudva van, Európaszerte híresek. Utána következik Seiler Lajosé 12. szám alatt, ki külső csínra is különösen nagy figyelmet fordított. Schmid Károly pozsonyi zongorász készítményei évek óta ismeretesek a honban. Beregszászy Lajos zongorái egy új általa feltalált rendszer után alkotván, melly szerint a hangműszer f arészei sokkal gyöngébbek lehetnek, mi által azt hittük volna, hogy a hang a gyöngébb fa könnyebb vibratiója következtében sokat nyerend; hanem mi ezt a kiállított zongorákban nem tapasztaltuk; mindazonáltal méltán dicsérhetni, hogy egy ügyes hazánkfia igyekszik ezen olly annyira kifejlett iparágban megjavításokat is behozni, mellyek ha egyszerre nem is, de megteremhetik gyümölcsüket időjártával. Ezen munkákat legkevésbé lehet az utolsó másfél évi ipari mozgalmaknak vindicálni, mert a mi bennök hazai készítmény, az régóta készül Magyarhonban; belső alkatrészei 208