Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

uns von den obigen Obligation ohne dies schon beim auszahlen der Interessen 7 Percent Einkommen Steuer angerechnet und abgezogen wurde und wir nochmals ein Einkommen hiemit zahlen sollten, so sind wir der Sache ärgerlich geworden und haben uns einstimmig (die wir die Zahlung auf die Obligation geleistet haben) entschloßen, die obige Obligation zu verschenken und daß 2 dritt Theile dem Pesth Stättischen und 1 dritt Theil dem Pesth evangelischen Weisenhause a. h. welche heite am 10 Juny 1863 geschehen ist. Carl Balassovits, Ober Vorsteher der Musikalischen Instrumenten Macher Innung zu Pest. (BTM-Uo. 1090/1904) 67. „Hazánkban egykoron keresett firmák, minők voltak a Schmidté (Pozsonyban), a Seileré, Pachlé, Péteré Balássovicsé stb. (Pesten), végtére kénytelenítettek felhagyni az önálló gyártás üzletével, s inkább a bécsi és külföldi gyárak bizományosai lettek." (Zenészeti Lapok 1865. dec. 14.) A külföldre vándorolt magyar zongorakészítők közül néhányat Beregszászy fel is sorol. (Beregszászy 1874) 68. A zongorákért Chmel 280 forintot kért darabonként. (Zenészeti Lapok, 1870. jan. 23., febr. 6.) Az eseményt Beregszászy is keserűen kommentálta: „Der Ungar glaubt den Patriotismus und der Nationalität Genüge geleistet zu haben, wenn sich auf irgend einem gekauften Gegenstande die Ungarische Aufschrift befindet, und wenn auch ein Ausländer diese Aufschrift angefertigt hatte." (Beregszászy 1874,10.) Egyébként Fehér is vállalkozott volna a kontingens egy részének kiállítására. (Zenészeti Lapok 1870. jan. 23.) 69. „Beregszászy Lajos zongorái egy új általa feltalált rendszer után alkotván, melly szerint a hangműszer farészei sokkal gyöngébbek lehetnek, mi által azt hittük volna, hogy a hang a gyöngébb fa könnyebb vibratioja következtében sokat nyerend; hanem mi ezt a kiállított zongorákban nem tapasztaltuk; mindazonáltal méltán dicsérhetni, hogy egy ügyes hazánkfia igyekszik ezen olly annyira kifejlett iparágban még javításokat is behozni, mellyek ha egyszerre nem is, de megteremthetik gyümölcsüket időjártával." (Bp. Híradó II.) 70. Beregszászy a mechanikát „angol és francia mód szerint is" tökéletesnek találta. Újfajta rezonánsát háromnyelvű kiadványban ismertette. (Eszmék a zongorahangfenék alkatának megjavításához. Pest, 1862) 71. Egy nagy jövőjű találmány. Zenészeti Lapok 1871,365. 72. Beregszászy 1871-ben szabadalmat nyert rendszerére. A találmányt 1872-ben eladta a bécsi zongoragyártó részvénytársulatnak, melynek élén Bösendorfer és Ehrbar állott. A szerződés értelmében a cselló-rezonánssal készülő zongorákat „System Beregszászy" felirattal látták el, az 1873-as bécsi kiállításon a szakmai körök azonban Ehrbarnak tulajdonították a domború rezonáns elvét. Az esetet részletesen ismerteti cikkében Szekeres-Farkas 1979, 99-110. 73. Beregszászy 1874 74. Beregszászy 1879 75. Az 1860-as években Blüthner 112 munkással dolgozott, Bechstein 1860-ban 130, nyolc évvel később 200 segédjével évente 400 zongorát készített. 76. Steinway már az 1860-as években a világ legmodernebb gyárának volt tulajdonosa. New York-i gyárában gőzgépeket, gázvilágítást és szikratávírót szerelt fel. A zongoragyártás minden munkafázisát, amennyire csak lehetett, gépesítette. Az üzem területén 102 különböző, közöttük sok saját készítésű gép működött: hornyoló, fúró, véső, gyalu és fűrészgépek, esztergák, stb. E gépeket és a teherliftet négy óriási, 320 lóerő összteljesítményű gőzkazán működtette. A munkafázisokat a legapróbb részletekre lebontva, betanított munkások végezték. A munkások egyidejűleg 1100 zongorán dolgoztak, hetente 50 zongora készült el. Megvalósították a folyamatos ellenőrzést is; az egyik munkás a másiktól a munkadarabot 203