Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

1806,156.) Egy új hatoktávos szárny alakú zongorát 140 CM-ért kínált egy névtelen budai hirdető (VOPZ1830. szept.), egy bécsi zongora, hatoktávos, fehér billentyűs mahagóni fából 85 CM-be került. (VOPZ 1832,349.) Seeman József, a budai zeneiskola tanára, a Nagyboldogasszony templom régens chorija évi fizetése e két állásért 309 CM volt, a szólamvezető városi zenészeké 90 Ft 40 krajcár, a többieké ennek csak a fele. (BFL-BZ. 1830) 30. A kézműves termelési mód korszerűtlensége a 19. század elejére már nyilvánvalóvá vált, a céhes szervezeti forma pedig képtelen volt alkalmazkodni a változó körülményekhez. I. Ferenc 1805-ös egységes céhszabály tervezete alapján végül elkészült, s 1813-ban nyomtatásban is megjelent a céhek jogait és kötelességeit a kor szelleméhez igazító, Allgemeine Artikel für Innungen und Zünfte." Az új rendelet nemcsak a régi privilégiumok megerősítésére, hanem újak kérésére is lehetőséget adott. 31. Közönséges Czéhbeli Czikkelyek a mesterség űzés végett való társaságok és céhek számára. Buda, 1813 32. Budán ekkor négy orgona- és zongoraépítő mester dolgozott. A legények az asztaloscéhben szabadultak, de a mesterséget orgonakészítőknél sajátították el. hoz 1926 a) 33. A céh megalakulására vonatkozó iratok: BFL-Int. an. n. 804. Az közel húsz évig tartó huzavona eseményeit részletesen ismerteti hoz 1926 a) 34. Az 1817-ben benyújtott tervezet hat illetve három évet javasol. 35. A polgárjog a 18. század közepéig megelőzte a mesterjogot. A legények először pénzt, ingatlant, polgárjogot szereztek, azután lettek a céh tagjai. Az 1813-as céhszabályok is előírják, hogy a jelölt csak a polgárjog megszerzése után kebelezhető be. Eszerint tehát a polgárjog és a mesterjog megszerzése egybeesett. A gyakorlatban azonban ezt nem lehetett mindig megvalósítani. {Dóka 1979,107.) A hangszerkészítő céh megalakulásakor a belépő mesterek többsége pogárjoggal rendelkezett, az 1836 után mesterjogot nyert hangszerkészítők nem lettek polgárok. 36. A céhhagyományoknak megfelelően a jelöltnek egy olyan hangszert kellett elkészítenie, amely alkalmas volt mesterségbeli tudása bizonyítására. A feladat leírása az eredeti privilégiumban nem szerepel. Az 1851-ben kiadott központi utasítás meghatározta a Pesten és Budán dolgozó mesterjelöltek remekfeladatát. A „Meisterstück-Aufgaben welche mittelst höheren Erlass [...] der K. u. K, Statthalterei vom 3. Aug. 1851. Zahl 13 143 für nachstehende Innungen in Pest und Ofen [...] vorgeschrieben wurden" előírja, hogy a zongorakészítők „ein gewöhnliches gangbares Fortepiano nach einem Probriss, den er selbst anzufertigen hat, nett und geschmackvoll zu machen." (Gergelyi Otmár szíves közlése). 37. BFL-Tan. 4125/1850-52.; BFL-Eng. 498/1848-49. 38. Ignaz Stelzel 1817-ben született, 1842-ben nyert polgárjogot. A fiatal zongorakészítő aligha volt otyan híres, amint azt Zobel Károly kérvényében állította. (Ottner 1977,147.) 39. A Heh/tartótanács jóváhagyásával, minthogy „a vándorlás félbeszakadása pedig a közönséges czéh czikkelyek 11. pontja alapján folyamodó édes apjának halála következtében törvényszerű lévén", a városi tanács a céhet a remek feladására, a folyamodót pedig a szegényintézet javára 5 Ft befizetésére kötelezte. Zobel a remekkel hamarosan elkészült, mert nevét 1846 májusában a mesterkönyvbe is bevezették. (BFL-Int. a. n. 10 418) Az esettel kapcsolatban megjegyzendő, hogy Pesten 1848-ig a városi tanács ellenőrző szerepe következtében a céhbelépés két aktusra különült el. 1. A mesterjog megadása a tanács által, 2. Remek feladása, majd bekebelezés a céhbe. A vándoridő megszakításáról, a remeklés alóli felmentésről a Helytartótanács döntött. (Dóka 1979,95.) 40. Az iraton nem szerepel a szokásos hátirat, amely megbízza a céhbiztost, hogy tudakozódjék a hangszerkészítők véleménye felől. (BFL-Int. a. n. 12 793) 200