Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen für das Jahr... (1867-1872) Budapest czim és lakjegyzéke. Budapest, 1888 Budapest iparosai 1877-ben. Szerk. Szabóky Adolf. Budapest, 1877 Budapesti Kalauz. Szerk. Vahot Imre. Pest, 1864 Handels und Gewerbeadressbuch. Pest, (1850,1851,1852) Magyarország iparosainak és kereskedőinek czim és lakjegyzéke. Szerk. Jekelfalussy. Pest, 1892 Musique Adress Universel. Paris, 1928 Pester Lloyd Kauender. Pest, (1859-1867) Wegweiser für Fremde und Einheimische durch die K. Freistadt Pest in Hinsicht auf die Geschichte, Oertlichkeit, Kultur, Kunst und Gewerbe. Pest, 1827 Welt-Adressbuch der Musikinstrumenten-Indrustrie. Szerk. Paul de Vit. Leipzig, 1909 és 1926/27 A CÍMEKBEN ELŐFORDULÓ VÁROSRÉSZEK RÖVIDÍTÉSEI: Pest: I.: Belváros (ma: V. kerület) L.: Lipótváros (ma: V. kerület) Th.: Terézváros (ma: VI. kerület) J.: Józsefváros (ma: VIII. kerület) F.: Ferencváros (ma: IX. kerület) IV.: kerület (ma: Belváros) Buda: Víziváros (ma: I. kerület) R.: Rácváros (ma: I. kerület) B.: Vár (ma: I. kerület) JEGYZETEK 1. Pest és Buda 18. századi zenei művelődését részletesen feldolgozta Isoz Kálmán, hoz 1926 b) 2. MajorE. A Ratio Educatíonis és a magyar zeneoktatás. A Zene, 1928. Az iskola alapfelszereléséhez szükséges pénzt a királynő utalta ki, de ebből csak kétszáz forint jutott hangszerekre. Ebből az összegből legfeljebb egy csembalót lehetett volna vásárolni. (A királynő állítólag nem kedvelte az akkor még ritkaságszámba menő fortepiano hangját.) Fináczy 1902, 292-293; Badum- Skoda 1980,90; BFL-BZ. 3. A mechanikával kapcsolatos találmányok közül a legjelentősebbek: 1770: az augsburgí Johann Andreas Stein javított rendszerű csapó mechanikája (lásd 24. jegyzet) és 1775 -1776: Backers -Broadwood-Stodart lökó'nyelves mechanikája. Az előbbi képezte az alapját az 1800-as évek után bécsi mechanika néven ismertté vált rendszernek. 4. 1790-ben Wilhelm Mathias Lessár kereskedő hagyatékában egyebek közt fortepiano is volt, úgyszintén az ismeretlen foglalkozású Georg Lautner hagyatékában is (Gajáry István szíves közlése). A magyar színészek hangszerét 1793-ban Johann Leykauf megjavította, Batthyány József hercegprímás leltárában (1798) is szerepel fortepiano. (Studia Musicologica Budapest, 1972/14) 197