Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

porcelángörgős lábakon áll. Beregszászy 1862-ben ismertette először a domború rezonáns elvét, 1873-ban pedig ennek tökéletesített változatát. Ez, a feltehetően első és egyetlen, „cselló-rezonánssal" készített zongora is a Beregszászy gyártmányokra jellemző kiváló minőségben készült. Jelzése: A billentyűborító belső oldalán mondatszalagban vésett kurzív felirat „Beregszászy". A kottatartó közepén B. L. monogram. A tőkén 36-os szám, a mechanikán és az oldalfal belső részén op. 1. XXII. cs. 1 felirat. Javítófeliratok: 1938,1939,1940,1941. id. Müd Kálmán. Állapot: A Zeneművészeti Főiskolán volt használatban. A nagy igénybevétel következtében állapota rongált, sérült volt. A billentyűfedő alsó része hiányzik. A Zeneművészeti Főiskolán többször javították, a javítók közül csak Mild Kálmán nevét ismerjük. Külsejét 1985-ben újra fényezték. Származás: A zongorához tartozó ezüstözött réztábla felirata szerint: „Ezen zongorát, melyet édesapám néhai Beregszászy Lajos készített, és melynek rendszere a londoni Világkiállításon 1862 évben érem kitüntetésben részesült az Országos Magyar Zeneakadémiának ajándékozom azon kikötéssel, hogy ha a zongora többé nem volna használható, mint a magyar zongoraipar megteremtőjére emlékeztető ereklye elhelyezést nyerjen. Budapest, 1914 febr. 1.-én özvegy Réczey Imréné született Beregszászy Ludovika." A Zeneakadémia 1961-ben adta át a zongorát a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Irodalom: Gát L: A zongora története. Budapest, 1964; Szekeres-Farkas 1979; Szekeres-Farkas M.: Ein Ungarischer Klavierbauer im 19 Jahrhundert: Lajos Beregszászy. Studia Musicologica Budapest, 1972. Technikai adatok: hangterj.: A

2 - a

4

; három-oktáv-méret: 50 cm; bécsi mechanika, bőr borítású filc kalapácsokkal a párizsi Schwander gyárból. Tompítás: fMg, a lapos és ék alakú tompítókat fémcső keretre szerelték. A hangszertest konstrukciója: alul nyitott, kereszt elrendezésű vázzal. Rétegelt, 10 cm vastag fa tőke; 3 vas merevítő; vas kiakasztó lemez. A rezonáns 5 mm vastag fenyőfa, száliránya a húrokra merőleges. A húrlábakra kettős sorban felszerelt különleges húrvezetőkön, az un. agráfokon átfűzött húrok fölfelé húzzák a rezonánst s rögzítik annak domború formáját. A hosszanti elrendezésű bordák a cselló-rezonáns domború formáját követik. Húrok: c

2-től capotaster; kereszthúros, A2 - H* egy-egy húr, Ci - CISi: kettőzött, a többi hang háromszoros húrozású. DIS-ig a húrok vasfonatosak. A hangolószögek átmérője 6,5 mm. Szárny alakú zongora Lédeczy Sándor, Budapest, 1879. MNM. H. 1970.2. Sz.:144cm H.: 258 cm Mag.:96(37) Billentyű mag.: 69 cm Feketére fényezett kereszthúros hangversenyzongora. A tető peremén palmettára emlékeztető faragás, a kottatartó lombfűrészelt, áttört mintás. Jó minőségű magyar gyártmány a 19. sz. végéről. 13 Tanulmányok XXIII. 193