Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

vállalta. Beregszászy Augustin, Blatter és Habersberger kortársának nevezi, kinek műhe­lyében nyolc-tíz zongora készült évente. Irodalom: Beregszászy 1874; BFL-BZ. STROBEL Friedrich (Rezső): Említve: 1861-1909. Zongorakészítő Budán, később Pesten. A hangszerkészítők céhének nem volt tagja. Az 1909-es címjegyzék szerint zongorajavítással és hangolással foglalkozott. Ismert címei: W. Neue Gasse 697 (1861-1867); W. Hauptgasse 209; (1867-1870); IV. Váczi u. 6 (1877); IV: Zsibárus u. 1 (1888); IV. Váczi u. 22 (1909). Irodalom: Címjegyzékek SZALEVSZKY (SZALÖVSZKY) Friedrich: Említve 1817-1827. Zongorakészítő Pesten, később Debrecenben. A tatai születésű asztalos 1817-től pesti zongorakészítő (v. sz. Drünner) műhelyében dolgozott. (1821-ben Drünner egyik legénye, Franz Zobel házasságkötésekor Szalevszky volt az egyik tanú.) 1824-ben önálló iparűzés engedélye­zéséért folyamodott. A tanács kijelölte remek-feladatát, egy új zongora készítését, amelyet a két elismert hangszerkészítőből és két zenészből álló bíráló bizottságnak kellett bemutatnia. A zongorakészítői mesterjogot 1825-ben nyerte el. Műhelyét a Király utca sarkán álló Gyertyánffy-házban nyitotta meg, ahol zongorák készítésével és javításával foglalkozott. Legényei közül Bredl Bernhard nevét ismerjük. 1827-ben pesti polgárjogot kapott, de még ugyanebben az évben Debrecenbe költözött. Itt évente 8-10 darab, hangonként három- és négyhúros, hat-, hat és fél- és hétoktávos zongorát készített. Zongora: egy szárny alakú zongorája a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében (1827 előtt), ltsz. H. 1963. 52. Ismert címe: Th. Königsgasse 1266, Gyertyánffy-Haus (1827). Irodalom: Ilfyefalvi én.; Beregszászy 1874; Isoz 1936; Tudósítások 1829. No. 42. SZALLER József: Említve 1855-től, megh. 1862. Pesti zongorakészítő. 1855-ben a hangszerkészítő céh kontárkodásért feljelentette a tanácsnál. Az 1856 márciusában hozott tanácsi határozat arra figyelmezteti Szallert, hogy a jövőben tartózkodjék a helyi céh jogainak megsértésétől, ellenkező esetben a törvényben is meghatározott pénzbün­tetéssel sújtják. Még ugyanebben az évben, 1856 decemberében mesterjogot nyert. Ismert címei: Th. Schifmannsgasse No. 5 (1856); L. Waiznergasse 8 (1859); L. Belag. 2(1860-1862). Irodalom: Gábry 1962.; BTM-Uo.; BFL-Tan. 1856 év: 2790,4120. VOGEL Sebestyén (Antal): 17797-1837. Kiemelkedő asztalos és belsőépítész. 1804-ben nyert pesti polgárjogot. Első magyar „bútorfabrikájában" 1809-től négy zon­gorakészítőt: egy mestert, két legényt és egy inast is foglalkoztatott. Zongorakészítői közül az 1814-ben önállósult Lettner Jakab nevét ismerjük. A Vogel-gyár pesti és vidéki lerakatai kínálatában saját gyártmányú „különféle formájú, válogatott fából való" (ma­hagóni- dió- és cseresznyefa), teke forma, almáriom forma, hosszúkás vagy kereszt fortepianók, akár török Muzsikával akár a' nélkül", de bécsi mesterek készítményei is szerepeltek. Zongoráira egy év garanciát vállalt. Hirdetéseiben zongorák kölcsönzését 183 j

Next

/
Thumbnails
Contents