Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146

fűzött szerkesztői megjegyzés szerint a kioszk a Színház téren volt.

83 Annál fogva, hogy a kioszk ekkor még a Szervita téren állott, ez a szerkesztői megjegyzés is téves. Az említett tévedések arról tanúskodnak, hogy a napló-kiadás szerkesztőjének nem volt ismerete arról, hogy a kioszk a Színház téren mikor került felállításra, s hogy ezt megelőzően meddig volt Fischernek kioszkja a Szervita téren. Nagy óvatosságot igényel a bevezetőnkben említett centenáriumi (ilyenként viszont elkésetten megjelent) újságcikk.

84 Ebben az első tévedés, hogy a Színház téri kioszk a tér északkeleti sarkán állott. E topográfiai tévedés következménye az a hibás megállapítás, hogy a kioszk helyén idők folyamán Kugler, majd Gerbeaud cukrászdája emelkedett. A kioszk helye és a Gerbeaud cukrászda helyiségeit magába foglaló épület közötti távolsági különbség a Színház tér kevés híján teljes hossza. A cikk írója a Szervita téri kioszkkal kapcsolatban Podmaniczky Frigyesnek az itt állott kioszkról szóló feljegyzésére és ehhez csatlakozóan egy „patkósütőné"-re és ennek boltjára utal, a boltot azonban tévesen cukrászdaként említi. Az 1840-es években a patkósütő-ipar nem volt (de még az 1851-ben hatályba lépett un. Ideiglenes Iparrendtartás

85 hatálya idején sem volt) azonos a cukrász-kézművességgel, a patkósütő nem minősült cukrásznak, nem hozhatott forgalomba cukrásza termékeket, s így boltja nem volt cukrászda. A cikk szerint a „patkósütőné" a boltjából Fischer kioszkjára látott. Ezzel szemben a cikkben idézett Podmaniczky Frigyes által „Beigelbackerin"-ként említett patkósütőné nem láthatott Fischer Szervita téri, hanem legfeljebb Színház téri kioszkjára, mert boltja nem a Szervita téren, hanem - amint éppen Podmaniczky írja - a színházépület földszintjén volt.

86 Az újságíró azt állítja, hogy Széchenyi naplójának 1841. május 7-i bejegyzésében Széchenyi aznapi kioszkban létét megörökítő szavakat követően olvasható tőrdöfést és utcai zűrzavart Fischer kioszkjának zenekarába történt belekötés váltotta ki. Az újságíró mindezt május 6-án és a Színház téri kioszkban történtként említi. Az újságirói állítás feltehetően onnan fakad, hogy az utóbbi bejegyzés a kioszkkal kapcsolatosat követi. Széchenyi viszont sem azt nem írta, hogy a zene a kioszkban szólt, sem azt, hogy a tőrdöfés ott történt.

87 Bár a bejegyzéshez fűzött szerkesztői jegyzet utal arra, hogy az eseménnyel a PESTI HÍRLAP 1841. V. 8-i és 19-i száma foglalkozik, az újságíró e sajtóközleményeket bizonyára nem ismerte. A május 8-i számban tudósítás van a Pest vármegyei kisgyűlésnek arról az üléséről, amelyiken az első alispán a megnyitó beszédében a tőrdöfést és a zűrzavart ismertette. A május 19-i számban pedig a vezércikknek a tárgya az esemény. A május 8-i számban a tudósítás a vármegyei kisgyűlésről, mint „ma, május 8-án", tartottról ad tájékoztatást. A tudósítás szerint az első alispán azt mondta, hogy „Tegnap este a tábori zene alkalmával" keletkezett az utcai zűrzavar. Széchenyi napló bejegyzésének és a most idézett újságtudósításnak az időpontot illető egybehangzása folytán egyértelmű, hogy az eseménynek május 6-ra tételével az újságíró tévedett. Ennél az időbeli tévedésnél azonban a kioszk és története vonatkozásában jelentősebb az a tévedés, amely a kioszk zenekarába történt belekötés folyományának és a kioszkban történtnek tartja a tőrdöfést. Sem a vármegyei kisgyűlésről szóló tudósításban, sem a vezércikkben nem olvasható, hogy a nagy felháborodást kiváltó események elindítója a 9 Tanulmányok XXIII. 129