Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102

theca publica atque universitatis Pragensis asservantur. II. Pragae, 1906.2026,2033. sz.; R. ftíöan: Reformation. Böhmen und Mähren und Slowakei (Evangelisches Kirchenlexikon. Kirchlich-theologisches Handwörtenburch. Hrsg. von Heinz Brunotte unt Otto Weber. P-Z. Göttingen, 1959) 520. hasáb; Szerémi és Ernyey 1913.

1. 427.; Walouch 1858. VIII. sz. oklevél; Smahel 1967. 33-34, 41, 68, 70, 79-82.; Masarykűv Sbornik Naucny Dil VI. (V Praze, 1932) 4.; Archiv Mésta Brna. Sbírka listin, mandata a listä. Öíslo 413, 414.; CodDipILusat 1085.; Prága, Szt. Vid katedrális, altemplom Utószülött László és Podëbrad György sírjával, ezeket 1975. december 30-án és 1978. december 2-án tanulmányozhattam; Iványi 1910. 984. sz.; V. Vanëcek: Eine Weltfriedenorganisation nach den Vorschlägen des böhmischen Königs Georg von Podiebrad und nach den Ideen des Johannes Arnos Comenius. Berlin, 1963. ö.; Husa 1961. 100.; Podëbrad György prágai városi házát 1975. december 27én tanulmányozhattam. 11. N. Kostomarow: Russische Geschichte in Biographien. Giessen, 1891. 143—144.; S. Carlsson: La Suède et l'Europe — aperçu historique. Stockholm, é.n. 24.; E. F. Heckscher: An Economic History of Sweden. Cambridge, Massachusetts, 1954. 60, 289.; Den svenska historien 1. Forntid, vikingatid och tidig medeltid tili 1319. Stockholm, 1966. 288. (A. ßberg szerzői része) és 238. (J. Rosén szerzői része); Riksarkivet, Stockholm, Sv. Dipl. N. 611: Magnus király 1276-ban Visbyre;7. Oberg: Les origines de la chancellerie et de la diplomatique royale en Suède jusque vers le milieu du XIII

e siècle (előadás, Budapest, 1973. október 3. IV

e Congrès International de Diplomatique); Magnus Ladulâs és Karl Knutsson koporsója a stockholmi Riddarholm templomában, amit 1969. március 10-én volt alkalmam tanulmányozni; F. Lagerroth: Riksdag. Svensk Upplagsbok, XXIV. Malmö, 1957.108-109. hasáb; Hajnik /.; Egyetemes európai jogtörténet a középkor kezdetétől a francia forradalomig. Középkor. 4. Budapest, 1896. 188.; 5. Göransson: Schweden. Kirchengeschichtlich. Evangelisches Kirchenlexikon. Kirchlich-theologisches Handwörterbuch. Hrsg. von H. Brunotte und O. Weber. P-Z. Göttingen, 1959. 876. hasáb; B. Thordeman: Medieval Wooden Sculpture in Sweden. Volume I Attitudes to the Heritage. StockholmUppsala, 1964. 28., P. Jeannin: Histoire des pays Scandinaves. Paris, 1956. 19.; O. Jagerskiöld: Riksarkivet 1618-1968. Stockholm, 1968. 60. és utána képes tábla; Statens Historiska Museum, Myntkabinettet, Stockholm; E. Lönnroth: Representative Assemblies of Medieval Sweden. Études présentées à la Comm. Internat, pour l'Hist. des Assemblées d'États XVIII. 129.

;J. Deforme: Chronologie des Civilisations. Paris, 1956. 204.; Riksarkivet, Stockholm, Söderköpingre vonatkozó 1480. április 13-i svéd nyelvű oklevél, rajta Sten Sture függő pecsétje másik négy mellett; E. F. Heckscher—N. L Rasmussen: The Monetary History of Sweden. Stockholm, 1964. 25-26. 12. Mályusz 1967. 125.; PolgLex. I. rész 257.; Mályusz-regeszták, 666, 667, 669, 671, 683, 684, 685, 686, 687, 692, 695, 706, 707, 710, 711. sz.; MÉletrLex.; Szerémi és Ernyey 1913. I. 257, 427,449-451.; Fraknói 1896. 115,162.; Urkundenbuch 1975. V. 2807, 2850, 2810, 2948. sz.; Macek 1958. Dil I. 250.;Mályusz E.: Társadalmi viszonyok. Magyar Művelődéstörténet II. Budapest, 1939. 89—90.; Mályusz 1940. 97