Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102

lasztásáról szóló oklevelet. Igaz, hogy átmenetileg Kanizsai László is Frigyeshez pártolt. Mátyás körültekintőbb volt abban, hogy egy régi Ulászló-hívet úgy állítson maga mellé, hogy egyszersmind a Habsburg-hívek befolyását csökkentse. Ezért a király Guthi Országh Mihálynak, az első általa még 1458-ban kinevezett nádornak és fiainak adta új adomány címén azt a Buda városa Zsidó utcájában levő házat, kúriatelket, amely néhai Ciliéi Ulriké volt, s amelynek birtokába királyi adomány folytán Országh Ciliéi magszakadása (1456) után került, a házban levő királyi joggal együtt. Ezek az adományok 1458—62 közé tehetők és Gosztonyi István formuláskönyvében maradtak fenn. Az oklevél az új zsidóutcáról szól, a mai Táncsics Mihály utca egyik, a 9—13. számokra eső szakaszáról, bizonnyal 9. számú hatalmas telken álló épületről. 1462-ben már az egykor Ciliéi gróf, most Országh Mihály nádor épületéhez tartozó majorság (allodium) szerepel a Szombatkapun kívül. Az épületet a Guthi Országhok háromszáz négyzetméter alapterületű palotává építették ki, egyesítve a volt Cillei-házat a Szécsényi család szomszédos épületével, a kisebb telkeket összevonva. Az 1484-ig működő nádor tehát jól ismerhette a módos budai polgárokat. 1462. április 20-án előtte öt nemes elismerte 116 forint súlyos feltételek melletti kölcsönvételét Ernuszth János budai polgártól. Az természetes, hogy az Ulászlóhoz és a kormányzóhoz hű Rozgonyi-ág Olasz utcai (mai Országház utca közepe) háza Mátyás alatt is az övék, 1482-ig Rozgonyi László belgrádi kapitány kezén. A Mindszent utcában egy egyházi házat (mai Uri u. 8.) 1467-ben Rozgonyi György bérelt. De az már Mátyás király politikai meggondolására vall, hogy 1466-ban az Uri utca nyugati oldalának más pontján házadományt tett a Rozgonyi-család olyan politikai múltú tagjainak, mint János, Rajnáid, Osvát testvérek, akiknek a király meglepően szép tisztségeket, alkalmi megbízatásokat adott (Rozgonyi János tárnokmester 1459—70, több ízben Mátyás követe; Rajnáid temesi ispán 1459; Osvát 1458-ban Újlaki Miklóssal együtt Mátyást képviselte Podëbrad György koronázásán, főlovászmester 1459—60). Azzal, hogy még Rozgonyi Rajnaldék budai házgyarapodását is elismerte az uralkodó, jelezte, hogy nemcsak az Ulászló—Hunyadi vonal következetes, ám óvatos magatartású hívei iránt kegyes, rangot és vagyont osztva (az 1484-ig élt Guthi Országh Mihály), nemcsak tárgyilagos, nem részrehajló fő támogatói iránt (Szilágyi Mihály kiküszöbölése; Kanizsai László — 1459 erdélyi vajda, 1466 főlovászmester — és Rozgonyi Sebestyén — erdélyi vajda 1458—60 — ellenfeleik fölé nem emelése; Vitéz János külpolitikát illető meg nem hallgatása), hanem volt lelkiereje üldözés nélkül kivárni a gyilkosok természetes elmúlását (Garai László). Az utóbbinak további foka vagy már torzulása, hogy egy idő múltán az ilyeneknek megbocsátott (Újlaki Miklós), egyben feledtetve, hogy a maga trónját bátyja halála árán nyerte, szinte elismerve, hogy bűneikkel ők is hozzájárultak uralmához. Ekkor már nem hátra, hanem előre nézett. így érthető, hogy az eggyéforrott Mindenszentek utcai (Uri utca 47. számú) és Olasz (mai Országház) utcai gótikus palotát a Garaiak után Corvin János, Mátyás király fia birtokolta, ő is két utcára nyíló palotájával remélhette tehát a politikai emelkedést. Igy vezet át nemcsak az ország, de fővárosa életében is Hunyadi László halála a magyar történet egyik legjelentősebb korszakába. Az idősebb Hunyadi-fiú sírjából, amelybe a Habsburg udvar a Hunyadi János nevéhez fűződő küzdelmek eredményeit is temetni akarta, a magyar centralizáció dicsőséges évtizedei virágoztak ki — valóban autoritáson alapuló hatalom.

19 93