Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102

főleg Morvaországra támaszkodhatott, ahol az olomouci püspök hatalma, a brnoi, znojmoi, olomouci katolikus polgárság hithűsége és Johannes de Capistrano (Kapisztrán János) működése erős volt. Ez csak alátámasztotta Podëbrad György cseh tömegbázisát, s 1453-ban kormányzóságát további 6 évre meghosszabbították. Akkor sem kellett feladnia tisztét és hatalmát, midőn Ladislaus Postumusa királyi uralmat átvette (1453—57), országkormányzóként mellette maradt. (Talán ez is hatott arra, hogy Hunyadi Jánost is gyakran emlegették akkortájt így.) Erre a katolikus cseh királynak szüksége is volta csehek kelyhes többsége miatt. Csak Podëbrad Györgynek volt annyi ereje, hogy a központi hatalmat erősítse: a királyi (korona) tulajdont helyreállította a királyi városokra és az alsóbb nemességre támaszkodva az 1453. és 1454. évi országgyűléseken, a körzetek belső békéjét biztosította az 1454. évi Landfriede-k által. A király és a kormányzó összehangolt hatalmát egyengette a katolikus cseh humanista, Prokop z RabStejna (kancellár 1453 óta). De maga György gubernátor is referált ügyeket a királynak, pl. két oklevél 1454. július 21-én így keletkezett, amivel az uralkodó a katolikus Brno polgárainak kedvezett — előttük is nőhetett Podëbrad megbecsülése. A cseh korona egyéb területeinek polgársága is ügyelt Podëbraddal való jó kapcsolataira: Bereit görlitzi városi írnok 1457. március 22-től 24-ig együtt haladt vele Prágától Német-Bródig. Igy alakult Csehországban a tényleges hatalom, mígnem Utószülött László a prágai székesegyházban sírhelyet kapott. A kormányzónak jó városi ismeretei és kapcsolatai voltak. Prága-óvárosi háza (a mai ftetefová ul. 222. szám) volt ennek központja. A Kunstáti és Podëbrady-i uraknak a mai városszint alatti termei lehettek Hunyadi Mátyás őrizetének helye. A prágai zsidókkal is jó kapcsolatban állt György úr. Cunstati és Podjebradi György mint a cseh királyság kormányzója levelet írt Prágából 1457. december 26-án Brandisi Giskra János Sáros vármegyei főispánnak arról, hogy a cseh királyság reája szállott. A cseh állam élén Jifí z Podëbrad mint szabályosan választott kriály 1458. március 2. óta állt, huszitaként a katolikus európai államrendszerben. Ehhez meg kellett nyernie a katolikus nagybirtokos Jan z Roímberka és Zdenëk ze ëternberka hozzájárulását, akik így kerülhették el, hogy vissza kelljen adniok a „megőrzött" katolikus egyházi birtokokat, áternberk kiáltotta ki a tárgyalások végén: „Legyen a kormányzó úr a mi királyunk!" De a kis- és középnemesség, a városok többségének akarata is hatott ebben a nagyurakra, így érhették el az egyhangúságot. Végül így kerülhetett a huszita király sírja a prágai székesegyház katolikus királysírjai közé.

10 Az első pillantásra azt hihetnők, hogy a magyar és cseh kormányzati fejlemények véletlenszerűek, a dinasztián belüli személyi sorsokból és helyzetekből következtek (a férfi királyok váratlan halála, a gyermekkirály viszontagságai). Ha azonban arra gondolunk, hogy a vetélkedő osztrák és lengyel dinasztiák idegenek voltak mind cseh, mind magyar földön, egy rendi jellegű függetlenség keresése sem zárható ki a kormányzói intézmény párhuzamos létrejöttéből. Ezt a meggondolást támogatja a korabeli Skandinávia külpolitikai és kormányzati helyzetének bevonása. Ott találkozhatunk a kormányzói intézménnyel és azzal, hogy ez lépcső lehet a királyi méltóság eléréséhez. Igaz, hogy ez a jelenség Svédországban már évszázadokkal előbb, belpolitikai szférában felbukkant. A 13. század derekának kiemelkedő személyisége volt Birger Jarl, a beteg király helyett régens, hadvezető, helytartó a Folkungok családjából, akinek nevéhez fűződik Stockholm város alapítása. Az ő tényleges kormányzása 1250—66. évekre esett. Fia, Magnus Birgersson Ladulâs már 72