Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bácskai Vera: Budapest története III. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Írták Nagy Lajos, Bónis György. Főszerkesztő Gerevich László. Kötetszerkesztő Kosáry Domokos. Bp., 1975. 607-610

ágakkal, beleértve az élelmiszeripart is, s tudomást szerezhetünk azokról a visszaélésekről, melyeket sokszor a céhmesterek követtek el legényeikkel szemben a haszonszerzés érdekében. A nagyipar részvételét a fegyverkezésben, ha kell, az üzem állami tulajdonba vételével is biztosítják, s a honvédelmi bizottmány lépéseket tesz újabb hadianyaggyártó üzemek létesítésére. A hazai nagyiparosok, a kialakulóban lévő magyar burzsoázia első képviselői érdekeltek a polgári átalakulásban és az Ausztriától való függetlenedésben, így azonosítják magukat a magyar forradalom ügyével, még akkor is, ha netalántán külföldről kerültek hazánkba. A hadiipar fellendülése következtében kiküszöbölődik a munkanélküliség, emelkednek a bérek, javul a munkássors — általában is, nemcsak a hadfelszereléshez kapcsolódó területeken. A tanulatlan napszámosok munkaerejét Pest város körülsáncolásának munkái kötik le. Ezzel szemben romlik az értelmiség helyzete, csökkennek az elhelyezkedés lehetőségei, számukra legfeljebb a honvédzászlóaljak gyarapodása jelenti a katonáskodás, a tiszti rang megszerzésének lehetőségét. A hadikiadások következtében csökkennek a városok saját jövedelmei, elmarad a városfejlesztés, Pestés Buda mind elhanyagoltabbá válik. Az ellenforradalmi csapatok győzelmei, az országgyűlésnek és a honvédelmi bizottmánynak Debrecenbe költözése újabb változásokat okoz Pesten és Budán. AWindischgrätz csapataitól megszállott városokban a városházákon személycseréket hajtanak végre, szétzúzzák a városi autonómiát, üldözik a rebelliseket, megsarcolják a lakosságot. Újra erősen megnövekednek a megélhetési gondok. Hogy munkaalkalmakat teremtsenek, erődítési munkálatokba kezdenek Budán, s újrakezdik Pest határának körülsáncolását. A forradalom hadállásainak szilárdulása, s az isaszegi győzelem után Aulich csapatai bevonulnak Pestre. Ez újabb változásokat hoz a városi közigazgatásban, megtorlásokat az ellenség segítőtársaival szemben. Budát csak hosszú és véres harcok árán tudják elfoglalni május 21-én reggelre. A győzelmi ünnepségek után Budán is megkezdődnek az átszervezések, megtorlások, s megkezdődik az újjáépítés is. A Pestre visszatelepült kormány városszépítési terveket sző. Mindez azonban nem segít a városlakók megélhetési nehézségein, a városvezetés körüli vitákon. Ezidőben mondja ki Szemere Bertalan rendelete Buda, Pest, Óbuda hatóságainak egyesítését, s elrendeli június 24-én, hogy a budai és pesti közgyűlés terjessze elő a városegyesítés lebonyolítására vonatkozó javaslatait. A rendelet megszületése idején megindult nagy ellenforradalmi támadás azonban megakadályozta a keresztülvitelt. Július 8-án a forradalom vezérkara újra eltávozik — most Szegedre — s megindul a városból a tömeges elvándorlás. Ezzel szűnt meg Pestés Buda szerepe a forradalmi eseményekben. Nagy Emese 612