Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
SZEMLE – RUNDSCHAU - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Adattárának intézménytörténeti gyűjteménye és a közelgő múzeumi évfordulók = Institutionsgeschichtliche Sammlung des Historischen Museums der Stadt Budapest und die Jahrestage des Museums der nächsten Zeit 583-593
Budapest Története I— II. — Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig. írták Nagy Tibor, Györffy György, Gerevich László. Budapest története a későbbi közép korban és a tö rök hódoltság idején. írták Kubinyi András, Gerevich László, \Fekete Lajos,\ Nagy Lajos Főszerkesztő Gerevich László. Kötetszerkesztők Gerevich László, Kosáry Domokos. Budapest, 1973. I.: 429 oldal, 242 kép, 3 melléklet. II.:469 oldal, 224 kép, 1 melléklet. „Budapest története" és az újabb aquincumi kutatások Több mint 10 évvel ezelőtt jelent meg a „Budapest történeté"-nek első kötete, mely fővárosunk legkorábbi évezredeiről ad számot a régészeti és történeti adatok alapján. Nagy Tibor szakavatott tollából összefoglaló képet kap az olvasó a paleolitikumtól a magyar honfoglalás koráig. A kötet további része a főváros Árpád-kor végéig terjedő időszakának történetét tárgyalja, ezt a korszakot Györffy György és Gerevich László foglalták Össze. A kötet recenzorai — Vaday A., Salamon Á., Wellner I. — már rámutattak a mű érdemeire s egyúttal jelezték — elsősorban a szakemberek számára érdekes — kisebb észrevételeiket. A kötet értékelése pozitív, hiszen az valóban híven tükrözi a legutóbbi — több mint 30 évvel korábban - 1942-ben megjelent hasonló összefoglalás óta elért kutatási eredményeket (Budapest Története, Budapest, 1942). Az alábbiakban nem a mű kritikai ismertetésére törekszünk, mivel ebben az esetben az elmúlt több mint tíz év kutatási eredményeit figyelmen kívül kellene hagynunk, ami eleve időszerűtlenné tenne egy ilyen jellegű tanulmányt. Éppen ezért helyesebbnek véljük, ha az alábbiakban összehasonlítást teszünk az akkori és a mai ismereteink között. Itt elsősorban Budapest történetének ókorára gondolunk, ahol talán a legtöbb újabb eredmény született az elmúlt időszakban. A mű korábbi ismertetői is rámutattak, hogy az 1973-ban megjelent összefoglalás, a több mint 30 évvel előbb, még a második világháború idején megjelent, s hosszú ideig alapvető kézikönyvként szolgáló — s bizonyos témák tekintetében még ma is annak számító — „Budapest története" méltó utódjának tekinthető. Tudományágunk rohamos fejlődése azonban az ilyen összefoglaló munkák „élettartamát" egyre rövidebb időre csökkenti. Különösen áll ez a mi esetünkben, hiszen az elmúlt másfél évtized aquincumi kutatásai szinte alapvetően megváltoztatták fővárosunk ókori elődje, Aquincum történetére és topográfiájára vonatkozó korábbi ismereteinket. Az óbudai városrekonstrukció olyan lehetőségeket biztosított a magyar régészet számára, hogy ez alatt az aránylag rövid idő alatt az aquincumi katonaváros és elsőrosban a katonai táborokra vonatkozóan több adatot sikerült gyűjtenünk, mint az előző száz év folyamán összesen. A polgárváros területén, ha nem is ilyen nagy mértékben, de ugyancsak jelentős feltárások folytak, amik szintén lényeges új adatokat szolgáltattak az egykori municipium, illetve colonia történetének és topográfiájának árnyaltabb megismeréséhez. Az Óbudán folyó régészeti feltárások még korántsem fejeződtek be, az ásatások eredményeinek feldolgozása még évtizedekig is el fog tartani, az előzetes közlemények alap595
