Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

SZEMLE – RUNDSCHAU - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Adattárának intézménytörténeti gyűjteménye és a közelgő múzeumi évfordulók = Institutionsgeschichtliche Sammlung des Historischen Museums der Stadt Budapest und die Jahrestage des Museums der nächsten Zeit 583-593

1945-ben felesége intézményünknek ajándékozta Garády könyvtárát és kéziratait, amelyek a középkori könyvtárba kerültek. A kéziratanyagot 1977-ben vette át az Adattár. Részei: megjelent és meg nem jelent munkáinak kéziratai, irodalmi és levéltári jegyzetei; 11 db ásatási naplója az 1931—1942 között végzett kutatásairól; szakmai jellegű levél Varjú Elemértől, Hekler Antaltól és Lükő Gábortól; több, mint 150 db újságcikk az 1910-1942 közötti időből, a főváros történetéről, ásatásokról. Úgy látjuk, e hagyték bővítésére sajnos, már mines lehetőség. Jelentősebb.hagyaték még Nagy László (1904—1978) hagyatéka, amely szakmai jellegű: őskori ásatásainak feljegyzéseit és tudományos feldolgozsukhoz készített jegyzeteit tartalmazza. Őrizzük még Fehér Kálmán, az 1956-ban fiatalon elhunyt, főleg a keltákkal foglalkozó kutató szakmai hagyatékát: bibliográfiai céduláit. Felvinczi Takáts Zoltán hagyatékából pedig megvásároltuk a budapesti vonatkozású, nyomtatásban meg nem jelent kéziratát „Tihanyi téri népvándorláskori lelet" címmel. A fentiekben ismertetett hagyatéki gyűjteményünk — miként az intézmény történeti dokumentációs anyag és a sajtóanyag is — naprakészen leltározott, a régészeti vonatkozások és az intézménytörténeti adatok mutatózásra kerültek. Szólnunk kell hagyatéki gyűjteményünk hiányairól, múzeumunk történetének más jelentős alakjairól is, akikhez kapcsolódó dokumentumokkal sajnos, nem rendelkezünk, s felkutatásukra irányuló proóbálkozásaink sikertelensége miatt úgy tűnik, e hiányok nem pótolhatók. Gömöri Havas Sándor, 1824-ben született, ügyvéd volt, 1875-ben miniszteri államtitkárként ment nyugdíjba. Ezután minden idejét a főváros történeti, régészeti emlékeinek megmentésére áldozta. Ő volt az aquincumi rendszeres ásatások elindítója, a Fővárosi Múzeum létrehozásának, az Aquincumi Múzeum építésének fáradhatatlan szorgalmazója, a „Budapest Régiségei" kezdeményezője és szerkesztője. Kutatásait közzé is tette. 1894-ben halt meg. Gömöri Havas Sándorról - munkájának eredményein túl — sajnos, csak az archív igazgatási iratanyag néhány okmánya és a Régészeti Osztályról gyűjtött Kuzsinszky hagyatékban levő néhány levél másolata maradt ránk: gr. Zichy Jenő két levele 1879-ből Gömöri Havas Sándorhoz, az óbudai aquaeductus maradványainak megóvásáról; Kammermayer Károly polgármester levelei Gömöri Havas Sándor jelentéséről a „Budapest Régiségei" első kötetével kapcsolatban, 1889-ből, valamint Gömöri Havas Sándorhoz írt levele a kőérberki kolostor feltárásáról, megóvásáról. Horváth Henrik 1888-ban született. 1922-ben lett a Fővárosi Múzeum tisztviselője, 1929-ben múzeumi őr, 1937-ben osztályigazgató, majd 1938-ban központi igazgató. 1930-ban egyetemi magántanár, 1937-től nyilvános, rendkívüli tanár. A MTA levelező tagja. Fővárosunk középkorának kiemelkedő kutatója, intézményünk középkori gyűjteményeinek megszervezője, irányítója volt. 1941-ben halt meg. 589