Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102

SZÉKELY GYÖRGY HUNYADI LÁSZLÓ KIVÉGZÉSE - STRUKTÚRAVÁLTOZÁSOK A MAGYAR ÁLLAM ÉS FŐVÁROS KORMÁNYZÁSÁBAN A 15. század első felében Magyarországon a kormányzat alakulása átmeneti nagyúri csoportosulások, ún. ligák formáját öltötte. Ez a ligauralom lehetetlenült az évszázad második harmadában nagy jelentőségűvé vált Hunyadi család egyik tagjának. Hunyadi Lászlónak politikai jellegű kivégzése folytán. Igaz, hogy a politikai válságból is más ligán át vezetett az út, de ez csak pillanatnyi megoldás volt és a ligauralom többé nem éledhetett újjá oligarchikus formáiban. Ennek a változásnak fejleményeit és mélyebb okait kívánja megvilágítani ez a tanulmány, amely a politikatörténet módszerei mellett a városi helyrajz és a genealógia eszköztárából is merít. A 14. század végén egy német—római birodalmi arisztokrata család nyert házat Budán, Magyarország fővárosában, s ezzel a mozzanattal érdekeltté lett a magyar politikai fejleményekben. 1397-ben Ciliéi Hermann kapta Zsigmond királytól adományba azt a Közép utcai (Media piatea, ma Fortuna utca) házat, amelynek tulajdonában volt még 1416-ban, amikor Szent Miklós utcai házként szerepel. Ez az ún. Vörös sün ház, a mai Hess András téren. Ekkor azonban már csere tárgya. Közben a família magyarországi meghonosodása előre haladt: Ciliéi Hermann leánya Borbála 1401-től jogilag, 1406-tól ténylegesen felesége Zsigmondnak. A továbbiakban a család új háza fontos: 1416-ban Zsigmond király előtt Párizsban jelentette be Ciliéi Hermann, Cilii és Zagorje grófja, horvát bán, hogy a házát elcseréli a budaszentlőrinci pálosok budavári házával, amely a budai Szombat utcában (in vico Sabbati) néhai Frank vajda szomszédságában fekszik és amelyet a király régi házának neveznek. Ez a vő és após közti, szokatlan helyű tulajdonjogi bejelentés évekkel később újra felbukkant: 1423. július 3-án Ciliéi Hermann gróf, Cilii és Zagorje grófja, Szlavónia bánja, illetve György, a pálosok generális vikáriusa és a budaszentlőrinci páloskolostor remetéi megerősítik ezt a házcserét, amely közöttük létrejött: Ciliéi Hermann budai városi házáért cserébe kapja a szerzetesek és a kolostor házát, egykori nagy kúriát, amely Károly Róbert magyar király városi háza vot a Szombatkapu (porta Zombatkapw) közelében, amit Lajos magyar király adott a kolostornak, amelynek közönséges neve kamaraház (Chamerhoff), a benne levő Szt. Márton kápolnával és minden épületrészével, tartozékával. A cserét Buda városa foglalta írásba. Ez az erős épület a mai Táncsics Mihály utca 9. számú telek északi oldalán volt, ismert szomszédságadatai alapján. A hatalom bázisa és jelképe lett a század közepére a Ciliéi ház, akkori erős személyisége, Ciliéi Ulrik, Frigyes fia, Hermann unokája kezén, aki unokatestvére volt Erzsébet királynénak. Ulrik Albert király halála után a Garaiakkal együtt Erzsébet özvegy királyné. 61