Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

SZEMLE – RUNDSCHAU - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Adattárának intézménytörténeti gyűjteménye és a közelgő múzeumi évfordulók = Institutionsgeschichtliche Sammlung des Historischen Museums der Stadt Budapest und die Jahrestage des Museums der nächsten Zeit 583-593

Történeti Múzeumra változtatják. Kuzsinszky Bálint után 1938—1941-ig Horváth Henrik, majd Nagy Lajos a központi igazgató haláláig, 1946-ig. Ő egyesíti a Kőtárat a többi középkori gyűjteménnyel és alakítja ki a Középkori-Osztályt, amelynek vezetője Gerevich László lesz. Később az intézmény megkapja a Szentháromság utcai épületet, ahol a Középkori Osztály megrendezi kiállítását a várásatások anyagából, 1952-ben. Az újkori gyűjtemények a városligeti épületből 1941-ben a kiscelli Schmidt-kastélyba kerülnek, vezetésével Schoen Arnoldot bízzák meg, majd nyugdíjazása után Bertalan Vilmost. Nagy Lajos halála után 1948-ig Kopp Jenő a központi igazgató, majd rövid ideig Pogány Ö. Gábor, s még ebben az évben Gerevich László veszi át az intézmény vezetését. Intézményünk neve az 1951. március 29-i határozttal lesz Budapesti Történeti Múzeum. A további események már a ma története. Az intézmény történetéhez kapcsolódó anyagok gyűjtését az adattári tevékenység megindításakor egyik legfontosabb feladatunknak tartottuk. Célunk a „leletmentés" volt, vagyis a múzeum különböző részlegeiben többnyire gazdátlan, sok esetben kallódó anyagok felkutatása, összegyűjtése és kutathatóvá tétele. Ezt a feladatot elvégeztük, ma már csak egy-egy osztálygyűjtemény vagy egyéni tudományos anyaggyűjtés rendezésekor kerül elő ilyen jellegű anyag, s természetesen gyarapodhat az Adattár külső ajándékozás vagy vétel útján is. Az intézmény történeti gyűjeményünk négy csoportból áll. 1. Az intézmény tevékenysége során keletkezett dokumentációs és fotonegatív gyűjtemény: kiállítások, konferenciák, közművelédési rendezvények, egyéb események anyaga. A dokumentációs gyűjtemény jelenleg 369 tételből áll, a fotónegatívok száma: 1976 darab. A korábbi időszakból fennmaradt fontosabb dokumentumok: az Aquincumi Múzeum kiállítási vendégkönyvei 1899-től (kisebb hiányokkal); a Halászbástya Kőtár vendégkönyvei a nyitástól, 1932-től; a Vármúzeum kiállításainak vendégkönyvei, látogatási statisztikák, egyéb dokumentumok; a Károlyi palota és a Kiscelli Múzeum kiállításainak dokumentumai; régi propaganda anyagok. E korai korszak emlékeit kiegészíti a Középkori Osztály volt gyűjteménykezelőjének, Virág Antalnak visszaemlékezése az 1927— 1966-ig terjedő időszakra. E gyűjteményi csoport további kiegészítésre szorul, amely elsősorban a múzeum régi és jelenlegi munkatársaitól várható. 2. Archív igazgatási iratanyag a Fővárosi Múzeum megalakulásától 1954-ig, amikor a korábbi osztály-irattárak helyett központi irattárat hoztak létre. Az iratokat az osztályokról gyűjtöttük össze. A gyűjtemény nem teljes, a hiányzó iratok azonban már csak véletlenszerűen kerülhetnek elő, miként nemrégiben a Kiscelli Múzeum helyreállítása során. 3. Sajtóanyag. Ez a gyűjtemény az intézményünkkel és a főváros történeti eseményeivel, műemléki objektumaival foglalkozó sajtó-kivágásokból áll, amelyek száma jelenleg 5970 db. Rendszeresen, folyamatosan 1974-től rendelkezünk sajtóanyaggal a Magyar Hirdető Sajtófigyelője révén, azonban a Kiscelli Múzeum egykori gyűjtéséből 1962— 1972-ig is vannak újságcikkek. Az 1875-1942 közötti időszakra a hagyatékokból származnak sajtókivágások, s eqyéb gyarapodással az 1942-1962 közötti évekre is rendelkezünk néhánnyal. 584