Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
SZEMLE – RUNDSCHAU - Berza László: Várostörténeti források föltárása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-Gyűjteményében = Erforschung von stadtgeschichtlichen Quellen in der Budapest-Sammlung der Hauptstädtischen Ervin Szabó Bibliothek 567-581
József osztályvezető irányította. Megkezdődött a szerkesztés és az első kötet nyomdai munkálatainak is közelébe jutottak, amikor Zoltán József váratlanul meghalt. A bibliográfia adatkiegészítését és szerkesztését a Budapest Gyűjtemény dolgozói az eredeti elképzeléseket részben módosítva tovább folytatták és 1963—1973 között mind a hét kötet nyomdai gondozását is elvégezték. Az első kötet a város korai történetével foglalkozik, az 1686-ig terjedő korszak irodalmát regisztrálja tematikus rendezésben. A további kötetek az 1686—1950 közötti időszak irodalmát foglalják magukban a következő nagy fejezetekben: Városleírás, városfejlődés — Gazdaság — Társadalom — Politika — Kultúra — Mutatók. Értékelése különböző volt. Az egyik szélsőséges ítélet — tagadva a nyomtatott dokumentumok történeti forrásértékét is — fölöslegesnek, a másik végletes ítélet pedig csaknem egyedüli kútfőnek kiáltotta ki. A gyakorlat igazolta, hogy a várostörténeti kutatás egyik fontos eszköze, és tudományos értéke mellett kiemelhető, egy a közművelődési szinten érdeklődő olvasónak is elfogadható kalauza lett. Közismert, hogy a bibliográfia nem hiányzik egyetlen nagyobb könyvtár tájékoztató apparátusából sem és az iránta megmutatkozó külföldi érdeklődés sem elhanyagolható. A bibliográfia készítése közben gazdagon áradt a képanyag és egyéb adatok sokasága, amelyek mintegy "melléktermék"-ként már korábban elkezdett, vagy éppen ebből a munkából eredően megalapozott adattárrá nőttek. Igy vált számottevő tájékoztató eszközzé a képkatalógus, amely a könyvekben, foylóiratokban és egyéb nyomtatványokban megbúvó képek leírásával foglalkozik. Ugyancsak tekintélyes adattárrá növekedett a születés, vagy munkásság jogán Budapesthez kötődő neves személyiségek életrajzi adatait tartalmazó életrajzi és arckép katalógus. Egyéb adattárak is kialakultak, így például a szerzői álnévkatalógus, a kronológia, a szépirodalmi katalógus, a budapesti utcanevek keresztkatalógusa stb., de ezek egy része idővel elsorvadt, fölöslegessé vált, vagy további építése abbamaradt. 24 Ezek közül a "melléktermékek" közül a legnagyobb érdeklődés minden időben a képkatalógus iránt nyilvánult meg, amely a gyűjtemény legtöbbet használt tájékoztató eszköze volt. Éppen ez az érdeklődés szorgalmazta a nyomdai kiadását, A modern történeti kutatás igazolta, hogy a kép a múlt megismerésének fontos eszköze. 25 Forrásértékű adatot szolgáltat számos tudományágnak, elsősorban pedig a történeti, helytörténeti kutatásnak. A metszetek, rajzok, fényképek olykor az írásos anyagnál is becsesebb és pontosabb fölvilágosítást nyújtanak a kutató számára. Egy-egy metszeten rajzon vagy fényképen nyomon követhető a városkép változása, a művészet, technika fejlődése, a társadalmi élet változásai, a népszokások, a viselet, a lakáskultúra, az életmód, az eseménytörténet mozzanatai stb. A nyomtatott képkatalógusok, az ikonográfiák tehát nélkülözhetetlenek a különböző tudományos területen kutatóknak, de bőséges támogatást adnak a könyvkiadáshoz, az iskolai oktatáshoz, a filmgyártáshoz, a televíziózáshoz és még sok egyéb népművelő és ismeretterjesztő munkához, de hasznos tájékoztatója a lakóhely múltja iránt érdeklődő olvasónak is. A kép azonban nem csupán a múlt megismerésének eszköze, hanem a mai társadalmi és gazdasági életnek is megközelítően hű tükre. Rögzíti a mai városképi változásokat, a városfejlesztési törekvéseket, sokoldalúan föltárja az ipar, a közlekedés városfor575