Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

SZEMLE – RUNDSCHAU - Berza László: Várostörténeti források föltárása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-Gyűjteményében = Erforschung von stadtgeschichtlichen Quellen in der Budapest-Sammlung der Hauptstädtischen Ervin Szabó Bibliothek 567-581

rált, de mind máig hasznosnak mondható Bodor Antal helyismereti bibliográfiája kiváló segítséget nyújtottak csakúgy, mint a kiemelkedően jelentős I. Tóth Zoltán Magyar történeti bibliográfia, vagy Kosáry Domokos Bevezetés a magyar történelmi forrásokba című modern forrásmunkák. A várostörténeti irodalom gondozásának és föltárásának várományosa a Budapest Gyűjtemény 1904. óta nem különgyűjtemény csak mint a városi nyilvános könyvtár részlege létezik, a budapestiensák gyűjtése pedig már ennél jóval korábban megkezdődött, hiszen a városi elöljáróságon 1831-től már gyűjtik a budapesti vonatkozású könyveket.

4 A rendszeres gyűjtést később a városi statisztikai hivatal vállalta magára. Gyorsan szaporodott a könyvek, folyóiratok száma főleg vásárlásból. Körültekintő gyarapítás eredményeként mind teljesebbé vált a statisztikai, pénzügyi, közigazgatási, városgazdálkodási szakirodalom. A földrajzi leírások, útikönyvek, térképek, kisnyomtatványok, folyóiratok és a 17., 18. sz. történeti művek jelentős része pedig a levéltár könyvtárában halmozódott föl. Csaknem hiánytalanul maradtak meg az 1862. után megjelent dokumentumok, mert a fővárosi nyomda termékeiből kötelespéldányt szolgáltattak be a levéltárnak. A két állomány egyesítéséből alakuló könyvtárnak már csak folytatnia és bővítenie kellett a beszerzést. 1910-ben megvásárolták Vajda Albert hagyatékát, két év múlva pedig Hentaller Lajos gyűjteménye került a könyvtár birtokába.

5 Igy a korábbi módszeres gyűjtés eredményeként, valamint a hagyatékok átvételével olyan tekintélyes nagyságúra nőtt a helytörténeti állomány, hogy a könyvtár vezetősége indokoltnak vélte annak különgyűjteménnyé való formálását. Az 1912—1914. évi állományeílenőrzés idején valóban külön választották azt az anyagot és így formálisan is megalakult a Budapest Gyűjtemény. Messze előrelátó bölcsességgel ismerte föl a könyvtár akkori vezetősége, hogy a várostörténeti gyűjtemény mind a tudományos, mind pedig a közművelődési érdeklődést csakis így szolgálhatja. A szakrendi tárolás kialakításával is az elkülönítés fontosságát hangsúlyozták, mintegy jelezve, hogy a helytörténeti kutatás kézikönyvtárát formálták meg.

6 Az elképzelésekhez az angol könyvtárakban már évtizedek, esetleg évszázadok óta jól működő helytörténeti gyűjtemények szolgáltak jó példákkal. Később is a gyűjtési szabályzatok, a raktározási rend alakításához és minden a működéssel kapcsolatos szabályozásnál a nemzetközi gyakorlatot tartották szem előtt. Az első évtizedek mennyiségi fejlődése voltjellemző a világháborúig. A háború éveiben, főleg a Horthy-korszakban volt tapasztalható bizonyos fokú törés, majd rövid stagnálás után a konszolidáció idején a Fővárosi Könyvtár az ország egyik jól dotált könyvtára lett és ennek megfelelően alakult a Budapest Gyűjtemény sorsa is. Gyarapításán ugyan érezhető volt némi torzulás, mert túlságosan a helytörténeti anyag beszerzésére törekedtek és elhanyagolták a szélesebb értelemben vett helyismereti dokumentumok gyűjtését. Sok ritkaságot, vagy unikális példányt szereztek be ebben az időben és úgy tűnik, hogy nem voltak vásárlási gondok. A 16—17. sz.-i általános és magyar történeti művek többsége is ekkor került a gyűjteménybe, de számos és jeles dokumentum beszerzésével együtt is féloldalas maradt a fejlődés. 568