Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Rajna György: Budapest köztéri és udvari díszkútjai = Zierbrunnen in Höfen und auf öffentlichen Plätzen in Budapest 539-556

A klasszicizmusban (18. század második felétől a 19. század közepéig) mint a hasonló építészeti stílus esetében is a gazdag, életteljes formák után csökken a pompa és uralkodóvá válik az egyenes vonal. A kutak fák árnyékába kerülnek. Visszatérés következett be a régi klasszicista hagyományokhoz. A kutak megjelenési formája komor, szigorú volt. A kúttest gyakran obeliszk vagy piramis alakú, kevés dísszel és rajta gyakran urna (váza) volt látható. A biedermeier német polgári eredetű stílus, a klasszicista, illetve az empire stílus elhalásával, azzal párhuzamosan fejlődött ki. (Kb. 1815-1848 között.) A romantikus stílus a 19. század eleji klasszicista stílust követte. Nem volt egységes irányzat. A gótika, a román és a keleti — főleg arab — díszítőelemeket használta fel. Témáját gyakran a népművészet kincsestárából merítette. Ebben az időben gyakoriak a genre-kutak. Az eklektika, a historizmus (kb. 1860—1900) a k.utak esetében is keveri a korábbi stílusokat. Nem maradt hatás nélkül a kútépítésre sem a szecesszió, sem az 1910 körül megjelenő absztrakt (non figuratív) ábrázolás. Ez a stílus teljesen szakít a természeti jelenségek ábrázolásával és a formák önálló létét keresi. Magyarországon található egyes korszakokban keletkezett kutak Magyarországon a történelmi események folytán kutak a másfélszázados török megszállás előtti időkből általában nem maradtak fenn, azok maradványa csak ásatásból került elő, illetve rekonstrukció folytán került felállításra. Az 1—5. századi római uralom ásatási maradványai még romjaikban is magas kultúra nyomát mutatják. A rómaiakat megelőző illír, kelta telepesek is már a víz jelentőségét figyelembe véve nevezték el óbudai településüket a bő vízről AK INK-nek,amit a rómaiak AQUINCUM névben településüknél is átvettek. A víz kultuszának és felhasználásának jelentős maradványai származnak hazánkban, így Budapest területén is a római kultúra feltárt eredményeiből. A forrás feltárása, a földbe süllyesztett és föld feletti csövekben történt víz vezetése (aquae ductus), a fürdők, kutak és csatornák mind e kultúrára utalnak. Díszkutak maradtak fenn pl. Tácott (Gorsium) a feltárt fórumon és rekonstruált delf ines díszkút látható Aquincumban is. A középkori kutakból a megfelelő maradványok rekonstruálása után maradtak fenn címeres díszkutak (pl. a Várpalota Duna felé eső oldalán, a Hilton szálló díszudvarában). Magasan fekvő várakban a sziklákba vájt aknákkal juttatták a fentlakókat vízhez (pl. Visegrádon, az egri-, a veszprémi várban). A gótika kútmaradványa került elő Visegrádon a királyi palota díszudvara alatt talált Zsigmond király korabeli díszkút esetében (jelenleg a helyi múzeumban látható). De itt találták meg a legszebb renaissance kutak maradványait is, a hidrán lovagló gyermekkel díszített vörösmárvány díszkút három, dúsan faragott oldalfalát és a felső szinti rekonstruált ún. oroszlános kutat. A kor technikai fejlettsége mutatkozott meg már nálunk is. Zsigmond, majd Mátyás korában három hegyvidéki forrás vizét (Doktor-, Nádor-, Város541