Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Dezső: Egy születő nagyváros lakosságának foglalkozási megoszlása a pesti 1841/42. évi adólajstrom alapján = Die Beschäftigungsverteilung einer im Entstehen begriffenen Großstadt aufgrund des Pester Steuerregisters vom Jahre 1841/42 513-537

IV. Józsefváros — Jozefstadt (233-320 lap) „Pest külvárosai közül a legrégibb, szinte díszes épületekkel."

18 1536 ház állott, 45 utcában, utánuk 2541 Ft adót fizettek. Legnagyobb adófizetők: Frőlich, 9.20 Ft; Farkas, 9.57; Almásy,9.59; Molnár, 9.57; Schwartz, 8; Mayer, 7.12 Ft. - Az összes többi kivetés 1-6 Ft között szóródott. Utcanevek: Szénapiac, üllői út, Nap, Futó, Serfőző, Türedelem, Zsák, Sütő, Romlandó, Tömő, Óriás, Gólya, Vasmacska, Éliás, Ludoviceum, Franczstadti, Sárkány, Stáció, Rigó, Szűz, Liszt, Koszorú, Szőlőhegy, Tavaszmező, József, Pacsirta, őszi, báró Sándor (az egyetlen személynévről elnevezett utca Pesten, 1841-ben). Geyza, Salétrom, Németh, Fiaker, Víg, Conti, Kender, Fuvaros, Föveny, Ispotály, Vas, Országút, Stadtgut utcák. V. Ferencváros — Franzstadt (173—319 lap) Épületekben ez volt a legszegényebb kerület. Lakóira jellemző volt, hogy*valamennyi szabad terén szentek szobrait helyezték el, s a terek e szentektől nyerték nevüket. A városrészben 719 ház állott, 25 utca mentén, adókivetésük summája 1652 Ft volt. Legnagyobb adófizetők: Faith, 50 Ft; Fuiesz, 50 Ft. A többi háztulajdonos átlagban 1-6 Ft között fizetett. Utcanevek: István, Dunasor, Csillag, Hárompipa, Mészáros, Kétnyúl, Soroksári út, Fő, Tehén, Üllői, Sarok, Köztelek, Malom, Liliom, Viola, Virág, Temető, Ferenc, Baba, Angyal, Szarka, Flórián, Gyep és Remete utcák. Az adólajstrom másik részében az ,Adói felosztása a foglalatosságoknak" c. fejezet található. Előbb németül, gót betűkkel írva, lúdtollal, s így alig olvasható (321-336 lap); majd magyarul—németül felsorolva (345—362 lap). Ebben a részben külön felsorolva és kivetítve az izraelita iparosok és kereskedők. Ezt a fejezetet teljes egészében közöljük. A csoportosítás elkerülhetetlen volt, miután a magyar „foglalatosságokat" is a német mesterségnevek alfabetikuma után írták le, így az teljes összevisszaságot jelentett, s áttekinthetetlen volt. Az adatok alapján, mintegy 380 foglalkozást tudunk meghatározni, sa felsoroltak egybevéve 9332 főt tesznek ki: tehát az összlakosságnak 1/6-át, a keresőképes lakosságnak 1/2-ét. A keresztényekre és izraelitákra kivetett adók alapján megállapíthatjuk, hogy fele-fele arányban fizettek; s a mesterek és kereskedők között is nagyjában ez volt az arány. A kivetett adók főösszege, amelyet 1841. X. 13-án foglaltak össze az adólajstromban és az 1842. évre szólt, így summázódik: keresztény iparosok és kereskedők: 10 456 Ft; az izraelita kereskedők és iparosok 11600 Ft-ot fizettek. A krajcárok hozzáadásával mindösszesen 22 057 Ft 10 krajcárt. A kereskedelem szerkezete könnyen áttekinthető: nagykereskedők, raktárak, tárházak és magazinok; kiskereskedők: összesen 105 féle kereskedelem, 1808 személy. Az ipari termelés szerkezete: tényleges kézműipar (az adólajstromban a gyárak és manufaktúrák nem szerepelnek); szolgáltató ipar, fuvarosok, egyebek (pl. képírók); 518